A színes üvegablak ami egyben külső és a belső tereket elválasztó építészeti elem, Suger apát Saint-Danis-i fellépése óta az írástudatlanok bibliájaként a szakrális építészet elválaszthatatlan része. Jelenléte megkerülhetetlen, szerepe töretlen, mikor tekintetünkkel, lelkünkkel a fény felé fordulunk. A képzőművészetben és iparművészetben egyaránt járatos, kiemelkedő szaktekintélyeknek számító üvegművészek Balogh Eleonóra (Ferenczy Noémi-díj) Borbás Dorka, Füri Judit, Hefter László (Ferenczy Noémi-díj) és Köblitz Birgit (Ferenczy Noémi-díj) munkásságát bemutató kiállításon azt boncolgatjuk, vajon változott-e és hogyan az évszázadok alatt a szándék és a művészi megfogalmazás.
A kiállítás az Ars Sacra Művészeti Fesztivál programja (2018. szeptember 16-23. között)
A zselickislaki Idősek Otthona kápolnája egy ovális térként került kialakításra az épület középtengelyében. Üvegablakait Balogh Eleonóra készítette. „A helyiség bejáratától jobbra és balra, öt-öt függőlegesen nyújtott téglalap alakú ablak található, mely rávezet a középtengely kereszt formájú központi ablakára. A nyílások elhelyezkedése, a bejárattól történő kétoldali indítása, valamint útja a keresztig – önmagában felkínálta a profántól a szentig lépdelő lélek útjának ábrázolását. Ennek szellemében készültek a tervek és végül az üvegablakok, melyek az ajtón belépő híveknek jelzik a profán világ földszíneit, – a zöldet, barnát, vöröset és narancsot, – melyek lépésről-lépésre lényegülnek át a megtisztulás útján türkizből kékké, – hogy aztán az Isteni dicsfénybe, az arany ragyogásába érkezzenek meg. Mindezt laza vonalvezetéssel, a földi lét végtelen számú irányultságával, tarkaságával, sokszínűségével. Az Isteni sárga-arany azonban már a transzcendens fehér-színtelen fény geometriába rázódó csiszolt felületeivel találkozik, közelít az Isteni rendhez, amely a középső kereszt motívum központi, tökéletes letisztult vonalaiban testesül meg. A tökéletes fehér fényben, amely magában hordja a világ összes színét és az Isteni rendben, melynek alapja a koordináta rendszer vízszintes-függőlegese az origóval… mely kijelölésből újra elindulhatunk a földi létezés felé.”
Borbás Dorkánál a figuralitás alapelem szobrászi és grafikai értelemben, vagyis plasztikus és sík felhasználásban is. „Kettősségben élek és alkotok, hiszen a tradicionális ábrázolás a kortárs technológiák adta lehetősséggel párosul. A folytonos és kockázatos szakmai kísérletezés az, mely maivá teszi a megbízásaimat. A klasszikus vonalú, de határozottan mai hívőkhöz szóló templom kivitelezésekor szines-transzparens üvegmozaikot, tükörgrafikát, vizesvágott bronzbetűket, fazettázott üvegcsipkéket, digitális nyomatot és a 3D technológiát ötvözhettem.
Egy budapesti evangelikus altemplomba készített életnagyságú angyalaim majdnem monokrómok. Nincs szines natura, csak ragyogó tükörvonalak angyalrajzai és kristályként ragyogó szintelen gyöngyök kompozícja nyújtja a varázslatot. Az ökomenikus Kárpát-Haza temploma a természet lágy ölén, rusztikus falaival, vaskos formáival az ősi mondák világát elevenítik. Tőlem is ezt várták a megbízók. Az egyszínű dombormű, mint egy óriási honfoglaláskori áttört arany-korong uralja az oltár feletti részt.”
Csináljon valami „Róth Miksásat” –általában ezzel fogadják Füri Juditot. „Egerben a Szent Lajos templom hagyományos jellegű üvegablakába minden szenthez külön növényi motívumot választottam, ami egyben attribútum is. A bordűr itt mozaik technikával készült. Fontos volt, hogy sok fény maradjon a belső térben, mert ehhez szoktak hozzá. A hívek adományából valósult meg és egy igazi lelkes, segítőkész csapatnak bizonyultak. Feketeerdő nevű községben is hasonló volt a helyzet, a Kisboldogasszony templom ablakai a helyiek adományából készülhettek el.
Az üveg optikai lehetőségeit ritkán lehet megjósolni még azoknak is, akik egész életükben ezzel a számtalan variációban előforduló anyaggal dolgoznak. Az alkalmazott művészetben ma már teljesen elfogadott, hogy az alkotóra bízzák a kutató, kísérletező feladatokat, akik nem csak beleálmodják ebben a hideg, merev állapotban is állandóan mozgásbe lévő anyagba gondolataikat, hanem meg is valósítják azt. Elmagyarázni a lehetetlent, mert nem elég a képzelő erő hozzá, a művészek mintapaneleket készítenek, ezek segítik megrendelőt és művészt, hogy a tervezés szakaszában egy nyelvet tudjanak beszélni. „Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet új épületének Teréz anya kápolnájába két ajtó méretű ragasztott biztonsági üvegszárny készült, melyet festettem, beégettem, majd különböző áttetszőségű és formára vágott laminálófóliát használva, a rétegek közé csillámokat szórva ragasztottak össze. A kész lapokra fusing technikával készítettem plasztikus elemeket. Az így elkészült panelek mást mutatnak a nappali fényben és mást este, de sosem maradnak unalmasak vagy csak fekete foltok.”
Hefter László a szakma vezető mestere, a hetvenes évektől azon fáradozik, hogy professzionális tudással, felelősen és illő alázattal mentse értékeinket, ugyan ilyen elkötelezettséggel viszonyul a saját műveihez. Művészi hitvallása kifinomult és megfontolásra érdemes. „Vannak olyan művészek, teológusok, építészek, akik előnybe részesítik a színek és fények aszkétikus használatát, és az üvegművészeti munkákat egyoldalúan az építészeti tér alakításának erősítésére használják. De vajon jobban érezzük magunkat egy olyan közegben, ahol a fehér, a fekete és a szürke logikai közömbössége, esetlegesen csökkenti izgalmi energiáinkat? De vannak olyanok is, akik a szertartás helyén el tudnak fogadni egy expresszív képet, vagy felületet. Egyikhez sem tartozom, mindig fenntartással fogadtam a színek bódító hatását felhasználó az egész teret megszínező üvegablakokat és sosem hittem abban, hogy a semleges üveg segítené akaraterőnket a lélek átalakulásában a liturgia folyamán. A tiszta érzés és a szellemi józanság közege a kettő között van. Az én munkáim olyanok, amelyeket képként kell nézni és szemben meg kell vele állni. Az építészeti és szakrális kötöttségeken túl még is csak egy szabad kezdeményezés, amelyben a kitalálás bátorságát, az invenció jogát és kötelességét érvényesíteni akarom, függetlenséggel és méltósággal bír, és nem egy alárendelt objektum.”
Köblitz Birgit Halléban végezte a művészeti egyetemet. „Fontosnak tartom, hogy a művész a saját énjét – ami a tradíciók tudatában emberi és szakmai fejlődéséből kialakult – ötvözze az épület rendeltetésével. A színes üvegablakok első megrendelője az egyház volt. A középkorban még nagy volt az írástudatlanság, ezért az akkori mesterek minél több bibliai és egyházi jelenetet ábrázoltak. Egy komoly ikonográfiai koncepció volt érvényes több száz éven keresztül. A kizárólag ólomba foglalt színes, festett üvegből álló üvegfestészet-mesterséget egyre kifinomultabban követték. Sok híres templomban és katedrálisban mai napig megcsodálhatók ezek az „üvegszőnyegek”. A XX.-XXI. században a templomépítészetben nagy változások történtek, mind az eljárásokat, a formavilágot, mind a küldetését illetően. A templomok otthonosabbak, letisztultabbak, igazodnak a közönséghez, mely már egy képekkel elárasztott világban él, ahol a templom biztosítja a lelki nyugalmat, színeinek melegsége sugározza azt a békét, melyet konkrét képek nem ugyanolyan mértékben tudnak átadni.
Sok régi templomnak már nincsenek eredeti üvegablakai, vagy soha nem is voltak. Itt nyílik lehetőség arra, hogy új ablakok tervezésével, új technikák alkalmazásával egy mindenkinek szóló béke- és nyugalom szigete valósuljon meg. A témát általában a gyülekezet, kuratórium vagy egyházi vezetőség javaslata szerint bibliai idézeteket alapján közelítem meg, hagyom magamon átjárni, „átitatom” vele a nagy kompozíciót, hogy minél jobban jusson át az üzenet. Az egyes ablaknyílásokat egy nagy képnek értem, több ablakot egy képsorozatnak – az egyes osztásokat ritmusadónak használom. A általam választott technika függ a feladattól, az épület-től, az ablak környezetétől. A kilencvenes években többnyire ólombetétes üvegablakokat ké-szítettem. Azóta nagyobb hangsúlyt kap a rogyasztott üveg, ami az új templomépítési felfo-gást jobban képviseli.
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom egy olyan spirituális hely, mely beenged, körülvesz minket. Az anyagok és színek közel állnak a lelkünkhöz: a terméskő, a faszerkeze-tek világos színei visszaköszönnek a mozaikon és aranyszínével felemelkedő hatást keltenek. Ezzel harmonizálnak az oldalablakok, szinte beleolvadnak a falba, napszakok, évszakok szerint változnak a fényben. „Azoknak szólalnak meg, akik érzelemmel és hittel nézik.” (Hefter László)
Az Üvegtemplom az erdélyi fatemplomokat idézik meg. Rainer Péter építészt formailag és tartalmilag is a kereszt érdekli. Sok szakrális teret tervezett. Két szerzetesről szóló mondát idézve: „Ha Isten teremtette a világot, akkor minden hely szent, minden szakrális, profán csak annyiban, amennyiben az ember azzá teszi”
