Soltész Melinda

DSC_6157„Meglátod szép lesz!” – mosolyog bíztatóan, mikor látja rajtam a tanácstalanságot. Már kétszer megforgatták a fúvócső végére felvett tüzes üveggömböcskét a mély kék színező üvegfrittben, aztán a világos kékben, de az üveg még mindig vörös. „Tapasztalatból tudom, hogy milyen színű lesz.” Ezután mártják bele a titánfehér frittbe. Ez legalább fehér, de csak egy ideig… A Bádudvarnoki Üvegszimpóziumon ma ’Kavicsok’ készülnek. Úgy érzem magam, mint egy vegykonyhában. Kis zacskókban, tálkákban szines porok és üvegdarák. Többféle képpen készülhet a színes üveg, itt most a hutaüveg felszínére olvasztják a fémoxidokat és zománcokat, amit szépen egyenletesen rádolgoznak.

DSC_6101DSC_6106

Furcsa anyag az üveg. A szabályos kristályokból álló kvarc (szilicium-dioxid), mely különböző adalékok hozzáadásával megolvasztható és alakítható, azonban megszilárdulása során az így keletkezett üvegnek hívott anyag mégsem vesz fel szabályos kristályos szerkezetet. Miután lehűl, bizonyos tulajdonságai a folyadékra jellemzőek. „Amorf vagy krisztallin formában megszilárduló anyagszerkezetű anyag” lesz belőle . Az üveget fém-oxidokkal színezhetjük, melyek ebbe az amorf szerkezetbe ionos kötéssel épülnek be.

DSC_6146DSC_6149

Még izgalmasabb szín érhető el az irizálással, amikor speciális fémoxidokat gőzölnek az üvegfelületre. A 6-7. században a szírek használták először kerámiára és üvegre. A lengyel születésű, de Magyarországon orvosi tanulmányokat folytató Pantocsek Valentin Leó fedezte fel újra. A Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert híresség Zahn György zlatnoi üveggyárában kísérletezte ki a magyar szecesszióra jellemző eljárást, mely hatalmas sikert hozott. Egy osztrák üveggyáros, Lobmeyr szemet vetett a tudományra és cselhez folyamodva megszerezte az irizálás titkát. A hetvenes években az Iparművészeti Főiskola tanára Horváth Márton élesztette fel újra a technológiát.

DSC_6117_2 DSC_6137

„Ő volt az egyik mesterem. Azért jelentkeztem az Egyetemre, mert többet akartam tudni a fúvottüvegről, az építészeti- és a szakrális üvegekről. Addigra már sokat dolgoztam üveggel, díjakat, dísztárgyakat készítettem olvasztással, csiszolással. Eredetileg ötvösként végeztem és úgy is dolgoztam. Megtanultam a tűzzománcot, szakköröket, művésztelepet vezettem, a Magyar Tűzzománc Társaság tagja lettem.”

DSC_6199 DSC_6205

A melegalakítás tele van meglepetéssel. Azt hinnénk, hogy a formába fújás egyszerű. Kivéve, ha pontos méretre kell készíteni, mint a Visegrádi Négyek most felállításra kerülő emlékművéhez azt az egyetlen kisméretű búrát, amiből legalább 5-6 darabot kell megcsinálni ahhoz, hogy méretre, formára, vastagságra megfeleljen a követelményeknek.

DSC_6190DSC_6088

Az üveg szépségének megmutatása minden művész vágya. „Az anyag alakíthatósága, a formagazdagság és az optikai hatás érdekel. Ezért kezdtem el a Kavics és a „Free blowing” (Amőba) sorozatokat. Végtelen lehetőség van benne, ha hagyjuk az üveget dolgozni…”

DSC_6177DSC_6208

Különös anyag az üveg. Vörösen és tűzforrón hajladozva tűri, hogy formázzák. Ha túl gyorsan hűl le, tele lesz feszültséggel és darabokra robban. Az első „Amőba” nem is sikerül, a tört üvegek közt végzi. A következő már ígéretesebb.

(A felvételek a bádudvarnoki Nemzetközi Üveg Alkotótelepen készültek)

DSC_6194

LÁTOGATÓK KOMMENTJEI ( 0 )

Kövesd a kommenteket RSS-en, vagy a saját weblapodról.