Holló István

 A gyűrűről többnyire az ujjra húzott ékszer jut az eszünkbe. Még azon sincs mit csodálkozni, ha az ujj köré egy macska farka tekeredik. Az már kicsit furcsa, ha egy hegyi kecske ágaskodik a gyűrűs ujjról. Különlegességük annyira meggyőző: mindkettőről kiállítási plakát készült.

 ..

„Készítettem két ujjas gyűrűt, marokékszert. Aztán mindenféle lényeket találtam ki.”

Tetszett az embereknek. Az ilyen sikerekre felfigyel a szakma is. Az egyediség, lényecskék és herkenyűk világa megragadja a fantáziát. Különösen, ha ezüstből készülnek.

A nemesfémet minden kultúra tiszteletben tartja. Nincs ez nálunk se másképpen. Arra azonban senki nem gondolt, hogy a hivatalos fémjelzéstől megsérülnek a szoborszerű ékszerek, amiket ezért meg kell semmisíteni. „Egyedi tárgyakkal kezdtem és hirtelen egy számomra idegen helyen, a piacon találtam magam.”

„Elegem lett. Már korábban is készítettem ezüstből asztali ékszert. Arra gondoltam, miért nem csinálom nagyban ugyanezt a formavilágot. Azóta kerámiával dolgozom.”

Az Iparművészeti Főiskolán Fémműves tervező szakon végzett, szerencsére nem vett részt azokon a kerámia órákon, ahol az a dogmatikus szemlélet, hogy gipszet és mázat távol kell tartani egymástól. Így történhetett, hogy merő kíváncsiságból összekevert mázat és gipszet, a miből egy izgalmas, máig használatos felület lett.

„Mindenfélét mondanak mire hasonlítanak ezek a tárgyak. Emlegetnek ősi kultúrákat, pedig ezek nem mások, mint a fejemben megszületett állatok és figurák.

A samottos agyaggal dolgozni nagyon hálás, mert stabil, bátran használhatom a lehetetlent.”

Néha visszatér az eredeti műhelybe és érmészként dolgozik. Nevéhez fűződik a Millennium alkalmából a Nemzeti Bank által kibocsátott 3000 és 20000 ft-os pénzérmék.

Lesznek-e még valaha ezüst ékszerek? Most is készít, de kerámiából. Igaz csak ritkán, mert kevesen értik és értékelik az aprólékos precíz munkát és különleges mázazást

Telki, 2013. január 31.