Decsi Ilona luca
Műteremben ki ne szeretne kávézni, kvaterkázni, miközben Yves Montand énekel vagy Weszely Ernő harmonikája szól a párizsi manzard hangulat kedvéért? Mindezt Budapest belvárosában. Esetleg modern Unikorniszokat ábrázoló, színes pasztellek körében, gregorián dallamok mellett hétköznapi témákról társalogni: imádjuk a vékonyra szelt karajt gazdag zöldsalátával. Majd beszélgetni a flamandokról, akik a sok eső miatt mindent lefednek kockakővel. A mértani padlócsempék pedig jól kihangsúlyozzák a hullámzó, gyönyörű drapériákat és a nőalakok lágy mozdulatait.
Netán teázni van kedvünk? Választhatunk a csipkével szegélyezett polcról. Szép antik darabok. Ha szerencsénk van, az antwerpeni csészéből ihatunk és a méz csurgatása mellé hallgathatjuk a kék-fehér porcelán edényekkel kapcsolatos különös történetet. Majd beszélgethetünk a flamandokról, akik a sok eső miatt mindent lefednek kockakővel. A mértani padlócsempék pedig jól kihangsúlyozzák a hullámzó, gyönyörű drapériákat és a nőalakok lágy mozdulatait. Közben meggyújtjuk az illatos gyertyákat és finom kekszet ropogtatunk. Így telik egy délután a tetők felett a Klotild palota eklektikus tornyai társaságában.
„Büszke vagyok jász gyökereimre. A jászok alánok, a perzsák rokonai. Iparosok, földbirtokosok voltak, asszonyaik erősek, résztvettek a gazdaság napi igazgatásában. Mária Terézia idejében összefogtak és megtakarítottak annyit, hogy megváltsák magukat a német lovagrend szolgálata alól. (Google: A jászkunok megváltják magokat)
A Művészeti Gimnáziumban az utosó képzőművészeti osztályba jártam. Basilides Sándor bácsi hozta a legszebb modellt. Lehetett rajzolni reggeltől estig. Ma is a rajz a szerelem. Előttem a papír, nézem dühödt izgalommal, hirtelen elragad valami. Grafittal, krétával, vagy ecsettel elindul a kezem. Mire a végére érek, elfog a kíváncsiság. Fantasztikus mestereim voltak. Barcsay Jenő egyszer megszidott, mert nem készítettem el egy teljes alakos aktot. Aztán szabadkozott, hogy nem akart megbántani. Kedves öreg agglegény, csodálatos ember és jó tanár volt. Anatómiát tanított.
Fontos nekem, hogy nő vagyok. Semmi fontosat nem hagytam ki az életből. Művészként dolgozom, fontos a családom, az anyaság, a társam. A nőiességemet megélve ábrázolom a nőt. Számtalan nőnek merítettem az életéből, legyen csipkék között élő finom hölgy, szomszéd a belvárosban, idős falusi asszony, sikeres művésznő, akinek szépsége elrejti keserűségét. Magam előtt látom őket, amikor csak akarom. Történeteiket képpé varázsolom. Sajnálom, a művész kihasználja az ember lelkiéletét.
Képeimen a kéz és láb nem véletlenül hangsúlyos. A művész úgy tud belőle olvasni, mint az arcból. Szeretem a szikár-bütykös kezeket. Az enyém már fiatal koromban is az volt. Nem vagyok divatos művész, nem alkalmazkodom az időkhöz. Annál inkább igényem van a klasszikus és németalföldi kultúrára. Hogy ez mit jelent? Arra figyelek, hogy a képen legyen egy fő szólam, és csak az kapjon hangsúlyt. A többi csupán eszköz a látványhoz. A képi megfogalmazásnál az érzelmek domináljanak. Hitem szerint a hiteles művészet az egyéniségünkből fakad. Kérsz még egy kis süteményt …?
Budapest, 2010. november 17.
keri-decsi.hu
ELŐZŐ:
KÖVETKEZŐ: Király Fanni
LÁTOGATÓK KOMMENTJEI ( 0 )
Kövesd a kommenteket RSS-en, vagy a saját weblapodról.