Bornemisza Rozi

“Olvastam Weöres Sándor ‘Tíz lépcső’ című versét: ‘Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad. /Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad. / Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad. / Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad. / Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad. / Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad. /…/ Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.’… és a szemem előtt megjelent egy kép majd elkészítettem az első művészkönyvemet.”                                                                                                                                  .

Egy későbbi kiállításra szintén Weörös Sándor költő adta az ihletet. ‘Alattad a föld, Fölötted az ég, benned a létra.’ szól a vers. A kis dobozban megbújó három rövid sor és a hozzá készült több méteres papír “létra” a térbe lógatva várta a látogatókat.

“Olyan egyszerűnek tűnt, hogy kivágással készítek, metszek betűket! Ettől sejtelmessé csipkeszerűvé válik a szöveg. Nem számoltam azzal, hogy egy egész nyáron farigcsálom a benevezett kiállítási darabot.” A szerény barna dobozból leporellóként kihajtogatva, örök érvényű üzeneteket betűzhetünk latinul: NEC DULCES RIVI EX FONTE EFFUNDUNTUR AMARO és magyarul KESERŰ FORRÁSBÓL ÉDES VÍZ NEM EREDHET. De rejtőznek még itt más betűk: NATURA ARTIS MAGISTRA vagyis A TERMÉSZET A MŰVÉSZET TANÍTÓMESTERE gördül ki a folytatás.

A faragott betűk jelképessé váltak. Így az 56-os forradalom 50 éves évfordulójára a Műcsarnokban rendezett kiállításra is ezzel a technikával készült Juhász Gyula ‘Budapesti ősz’ versével a 3 méter hosszú mű. A megemlékezés hívószava a ‘gyász’  volt, ezért fekete anyagot választott. A kiállítás rendezői különös megfontolásból fekete hátteret választottak hozzá.

Az egyéni technika legújabb változata a csipkekönyv, mikor lepréselt levelek két papír közé szorítva adják az album mintáját, vagy a horgolt könyv, amikor horgolt betűkből áll össze a művész könyve. “Találtam egy tekercs vastag erős vásznat. Óriás kódex méretűre vágtam és két oldalról rákasíroztam selyempapír íveket. A papíron jobban siklik a vágotthegyű toll.

A boszorkányöltéssel egybefűzött oldalakon Kosztolányi verse a Hajnali részegség: ‘…kimondhatatlan messze s odaát, / ők, akik nézték Hannibál hadát / s most néznek engem, aki ide estem / és állok egy ablakba, Budapesten. / Én nem tudom, mi történt velem akkor, / de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem, / s felém hajolt az, amit eltemettem / rég, a gyerekkor.’ Még hímzést is imitáltam, már csak borítót kellene hozzá csinálnom…

Balassi szerelmeit megéneklő könyv is egyedi példány. Az eredetit digitalizálva nyomtatással készült, de arannyal van kifestve. Érdekessége még a klasszikus oldalpár a széles margóval. A tipográfiai szabályait pontosan követő alkotás. Mi a tipográfia? Típusokkal írni. A nyomtatott betűk, képek, üres terek egyensúlyát kifejező görög eredetű szó (tüposz – mintát/nyomot/jelt hagyni/adni) szakmát egyben művészetet is jelöl. A TypoSzalon Magyar Tipográfusok Egyesülete szervezésében minden évben, már tizedik alkalommal megrendezték a Typochondria kiállítást. A több, mint 600 alkotást bemutató katalógus szintén a nyomtatott ritkaságok közé tartozik.

Azt jósolják, lassan el fog tűnni a könyv az életünkből. A művészkönyvek olyan alkotások, melyek segítenek bennünket abban, hogy soha ne csak olvasmánynak tekintsük a könyvet, a megformázott verseket és üzeneteket, hanem interaktív művészi élménynek is.