Vén Zoltán
Mi a különbség a rézkarc és a rézmetszet között? „Ha én lépek be egy galériába, rézmetszetről van szó, bárki más, akkor rézkarc. A rézmetszés nagyon pontos technika, ezen belül egyik irányzata szigorú akadémikus stílus, másik un. szabadmetszés. Mindkét irányból tűhegyes vésővel véssük ugyanazt a vonalat. – mutatja a lupé fölé hajolva – A rézkarcban sok a váratlan esemény. Megbízhatatlanabb. A bankjegyek, okmányok, a bélyegek készítéséhez rézmetszetet használtak.
Biztonságos volt az ötszázas Ady, az ezerforintos, amin Meggyesi: ‘Anya gyermekével‘ szoborról készült a rézmetszet. Mind csapat munka volt, amiben én is részt vettem.“
„Rékassy Csaba igazi profi rézmetsző, igazi bohém volt. Róla egy történet: Karácsony előtt kért ötszáz forint kölcsönt édesanyjától. Késve adta meg a pénzt, ezért elkészítette a 620 forintos bankjegyet. Ebben úgy gondolta benne volt az infláció, a kamatok. Nem sok másolat készült, nehogy devalválódjon, ezért szöggel áthúzta a hátát. A másik oldalára megvéstem egy különös alkimista műhelyt, „hogyan lehet fekáliából pénzt gyártani” aláírással. Az igazgatóm értette a viccet, de kirúgott.“
A metszetekre jellemző a stufigság. Így mondják, hogy a szinezőssége többértékű, A különböző vésett-mélységgel finom árnyalatokat lehet a képbe vinni egy színen belül.
Porozással, az úgynevezett akvatintával még izgalmasabbá lehet tenni a felületet. ‚Ha a nagymamán az angol királynő lett volna‘ c. képen a nagy gallér kidolgozottsága kiváló példa erre az eljárásra.
A kép címe mellé a művész klasszikus elvárások szerint megjelöli a készítés technikáját, (gyakran rövidítéseket használnak: C2=rézmetszet, C3=rézkarc) a papír fajtáját, és a példányszámból a sorszámot.
Ex libris tevékenysége nemzetközi szinten jegyzett. A kiadók jól tudják, mindig számíthatnak valami abszurdra, egy csavaros gondolatra. „Nem lehet előre tudni, mi az, ami azonnal tetszik, és mi fog idővel beérni. A koponyától félnek, ha valami erotikus, azt mérlegelik, mit szólnak majd a szomszédok.“
Parafrázisait könnyen megértjük, ha ismerjük a Bibliát, a szentek életét, a történelmet, az irodalmat, a művészettörténetet, az élet apró és nagy dolgait. Akkor, nem lehet a világon semmi tabu, amin ne kacaghatnánk! Egyesek csóválják a fejüket, mert úgy tartják van, amivel nem szokás viccelődni… Döntsön mindenki szabadon: „Sapienti sat“
Az iróniától sem mentes képek sorában örömmel fedezzük fel az ‚Angyali üdvözletet a benzinmotornak‘, a huszadik század tárgyai alatt roskadva ‚Menekülő Lótot‘, ‚Jákob álmát az angyalokkal‘ hiszen miért lenne szövőszék és szabóság a mennyben?
Valamint a szószékből átalakított angyalkákkal, körbe hímzett liften, mennybe menetelő Máriát, majd fokozva a szellemi feszülést: Vajjon mi lehet az ördög játéka?
Budapest, 2011. december 22.
ELŐZŐ: Balogh Gyula
KÖVETKEZŐ: Pataki Tibor
LÁTOGATÓK KOMMENTJEI ( 0 )
Kövesd a kommenteket RSS-en, vagy a saját weblapodról.