Örökké elégedetlen vagyok magammal. Emiatt korábban a tubusból direkt a vászonra nyomtam a festéket. Minél erősebb lett a szín, annál jobban éreztem magam. Elsőre erős kritika ért miatta. Azóta visszafogottabban használom az árnyalatokat.       Az énem vívódik saját magammal. Erről szólnap képeim. Például a fejem körül kis katonák harcolnak, akár az egyik énem Tovább…

Van valami boszorkányság a tűzben. „Sokszor mondtak hasonlót a gyerekeim. Két héttel a vörösiszap katasztrófa előtt művésztelepen dolgoztunk. Este sötétben égettünk. Egy nagy vörös képet készítettem. Már a műteremben vettem észre, hogy elveszett a kis ház. Egyszer csak jött a kollegám kezében a darabbal: ’Kint a fűben találtam. Nem a tied ez a kis vacak?’ Itthon Tovább…

„Nyüzsgött a tömeg Toledo utcáin, hétágról sütött a nap. Az El Greco múzeumból jövet hirtelen jött az ötlet: Piknikezni kéne a város fölött, ott, ahonnan Greco megfestette az ismert városképet. Meredek oldalon másztunk a sziklák alá, hónunk alatt néhány üveg borral. Fehérből a friss, a vörösből meg óbor. Pár száz évet kiugrottunk időben.“   Arra Tovább…

Édesapám tükörgyárban dolgozott. Hetedikbe jártam, amikor elvitt a gyárba. Ott vágtam, csiszoltam üveget először. Az osztálytársaim sem akarták elhinni, hogy én fazettáztam a poharakat. Azóta az üvegnek élek. A Margit körúton laktunk. Főiskolás koromban az ötödik emeleti mosókonyhában építettem magamnak kis hutát és éveken keresztül ott fújtam titokban az üveget, főleg kéket. Butikban árulták. Vitték, mint Tovább…

Kint ragyogó napsütés, a beszűrődő zajok elől lehúzott redőnyök mögött hallgatjuk Bocelli átfűtött tenorját: „Besame, besame mucho…“ A szobában sápadt lámpafény. Csukott szemmel még erősebb a térhatás. A hangfal miatt jöttünk. .   „Finom izlésű barátnőmmel felújítottuk a lakásunkat, kiválasztottam az akkor kapható legjobb hangfalat. Amikor hazaértem a gondosan megválasztott bútorok és színek közé, csak Tovább…

A kenu halk csobogással siklott a vízen. Már közeledtünk a parthoz, a belógó ágak alatt lehajtottam a fejem… El sem tudom mondani mennyire hiányzik a Tisza, a Sajó, a Szigetköz, a dunai túrázások, azok a ritka pillanatok. Az egyetem után hirtelen változik meg minden. Akkor jön rá az ember, addig burokban élt. Azon kaptam magamat, hogy Tovább…

Ágaskodott felém a délutáni hullám, selymes ragyogással sütött át rajta a nap. Ahogy lomhán átcsapott felettem, boltozata alatt szinte megállt az idő. Mire hazaértünk Görögországból már tudtam, hogyan fogom elkészíteni üvegből. „Szeretnék élni kék hullám alatt“ melegen olvasztott, hajlított üvegből van. Ha megsimogatják, akkor tudom, hogy más is szereti.     Nagybátyám üveggel foglalkozott, nagyon Tovább…

„Rákattantam a mozdulatra.“ – válaszol sietve és derékon kapja a hajoló alakot, ruganyos mozdulattal rakja ide-oda. Lustán bámész testtartásban álldigál a másik szobor. Miután stabil pontot fogott a gerendán a hasa alól kukucskáló figura, párja hanyag testartása egy erőművészi aktussal megváltozik, szemtanúi vagyunk egy újabb sztori kezdetének:     Lába-dereka előre csúszik, büszke fejtartással vágyakozó Tovább…

“Gödöllőre jártam vesszőfonást és gyékényezést tanulni. Magával ragadó szellemisége volt a helynek. Nagy Mari és Vidák István a még hagyományosan dolgozó öreg mesterektől lesték el a fortélyokat és adták tovább. A városi élet, készen kapott gyári dolgok helyett: a kézművesség megőrzése volt a cél. Elnevezték később ezek a fiatalokat „nomád nemzedéknek“. Mari bíztatott, hogy nemezeljek, Tovább…

Mulandóság vagy ébredés? Rejtély marad. Holt anyagba bezárt szem, a másik szemhéj alól résre nyíló tekintet mit jelent? Az öntudatra ébredést, vagy a nyugodt beletörődést sorsunkba, hogy a dolgok szerte foszlanak, majd újra teremtődnek. Mindenki visel álarcot. Ennek felismerése együtt jár önmagunk megismerésével. A maszk tehát hozzátartozik egyéniségünkhöz. Régi kultúrákban, a keleti és az inka birodalmak Tovább…

Taszárra kerültem katonának 1976-ban. Egy éve szenvedtem a laktanyában, de volt foci. Egyszer játék közben eltörött a lábam. Látta a századparancsnok a sor végén bicegek, áthelyeztetett a balatonkiliti reptérre rádiósnak..Hárman voltunk, repülők sehol. A másik kettő régésznek készült. Ástak egész nap. Az igazi régészek pukkadoztak, ők nem léphettek a szigorúan őrzött katonai övezetbe. Én meg Tovább…

Szenvedélyesen gyűjti a papírokat. „A papír maga a csoda. Még a szomszéd trafikba is bejártam, mert a cigaretta papír finom, erős és néha érdekes mintázata van. Egy nap maga a trafikos szólt, érkezett valami egészen különleges. Miniatűr könyvbe voltak kötve a hártyavékony ívek. A kettőt egymással szembe fordítva egymásba lapoztam az oldalakat, úgy összetapadtak, hogy többet Tovább…