Morelli Edit

Van valami boszorkányság a tűzben. „Sokszor mondtak hasonlót a gyerekeim. Két héttel a vörösiszap katasztrófa előtt művésztelepen dolgoztunk. Este sötétben égettünk. Egy nagy vörös képet készítettem. Már a műteremben vettem észre, hogy elveszett a kis ház. Egyszer csak jött a kollegám kezében a darabbal: ’Kint a fűben találtam. Nem a tied ez a kis vacak?’ Itthon kézdezték a gyerekeim: Mi ez?

Én nem tudom -mondtam- csak valami borzalom lehet, ez talán vér, ház félig kifordulva, közte gyászszalag… Belesápadtam, amikor bemondták a katasztrófát.

Észak-Olaszországban a Morelli név olyan, mint nálunk a Kovács. Ükapám Garibaldi hadseregében szolgált, aztán elment Lengyelországba, majd egy lengyel feleséggel letelepedett Tokajban. Egyik fia fametsző lett. Tanulmányai után elindult világot látni egészen Londonig. Megvan a levelezése. Ő hozta Magyarországra Londonból a színes metszetnyomás technikáját. Morelli Gusztáv az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt egy ideig. A két unokája közül László lett az én apám.”

A Széchenyi Könyvtárból gyűjtötte a szakirodalmat. Kisméretű tűzzománcok készítésével kezdte, hogy megismerje az anyagot. Az iparművészeti eljárásokat végigjárva a festőzománc állt hozzá a legközelebb. A Kecskeméti Zománc Művésztelep alapítótagjaként (Kátay, Petrilla, Stefániai és Fabok társaságában) vett részt a nyári munkában. A gyökerekhez nyúltak vissza, ősi magyar motívumokat használtak, megidézték a reneszánsz időket.”

A Millenium alkalmából egy nagy kompozíciót állított ki a Műcsarnokban. Megjelent a királyok, a háborúk, a viszályok, a kiegyezés stb. kora.

A festő zománcot Limoge-ban kezdték, nálunk sokáig nem ismerték. Hála a Kecskeméti Művésztelepnek a hetvenes évekre Limoges, Mores, Erfurt, Barcelona mellett Kecskemét benne volt a világ öt legjobb műhelyében. A világszínvonalú elismerés idecsalogatta a művészeket az egész világból. Nagy divatja lett nálunk a tűzzománcnak.

A tűzzománc egy igazi nemes anyag. Évezredeket átívelő értéke miatt igen közkedveltté vált. Sajnos, ha az anyag és a technológiák ismerete nem tökéletes, akkor nem válhat igazi alkotássá, csak széptevéssé. „A zománc gazdagságának meghatározó ereje pedig nagy csapda a művésznek, mert olyan belső erővel és alkotói invencióval kell rendelkeznie, mely révén az alkotó gesztus méltó társává lehet az anyag gazdagságának”

A négy alapelemből születő új mű hordozóját nagyon meg kell választani. A megmunkált fát szereti felhasználni. Ő vési, de már szerepet kapott a használaton kívüli udvari poroló állványtis egy 56-os emlékműhöz.

A zománcozás technológiáit meg kell tanulni. Van az ötvöszománcok nagy csoportja és a festőzománc. Más-más eljárás alkalmazható. Az tűzzománc eggyé válik a hozdozó anyaggal, de kizárólag azonos olvadáspontú fémekkel (arany, ezüst, vörösréz) válik egy anyaggá. Az ékszerzománcot az arannyal egyenlő áron adják.

A vas zománcozás csak ipari segítséggel a elmúlt század fordulója óta lehetséges. Egészen más a technológiája, mert a vassal nem válik eggyé a zománc. A nagyméretű zománcégetés alagútkemencében történik, ami a gyárbezárások miatt Magyarországon Bonyhád kivételével megszűnt. „Fejed fölött a szállító szalagon láncra aggatva lavorok, lábosok csilingelnek, büdös van, hangos, mindenki kiabál zaj miatt. Szerettem a gyárat. Van amit csak ott lehet megcsinálni.”

Naszvadról jött éppen, ahol 35 nagyméretűtűzzomác képét állították ki és megkapta a „Mester” címet és a nagydíjat. Miért kapta? „Ezentúl mindenkinek segítened kell!” De hát ő eddig is ezt csinálta egész életében.

Budapest, 2012. június 28.

Jelentősebb díjak / Awards:

Ferenczy Noémi díj

Szent Adalberti díj

MAOE és a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely többszörös nagydíjak mellett külföldi kiállítások díjai