Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió

Nyughatatlan fiatal művészek bevonásával alapították a művésztelepet 1978-ban. A Kecskeméti Tanács (az állam) biztosított anyagi alapot, a nyugati ideológia megszűrve, de átszivároghatott kelet legboldogabb barakkjába, Magyarországra. Kecskemét rapid módon felkerült a képző- és iparművészet nemzetközi térképére. Özönlöttek a művészek. 42 ország 400 művészének 3000 alkotásból álló gyűjteménye nemzeti kincs!

A Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ma is a hazai keramikus szakma egyedülálló központja Magyarországon. Világhírének köszönhetően számtalan nemzetközi művész megfordul itt, igazi szellemi és alkotóműhely.

A kemence nyitása nyilvános nap. Masakazu Kusakabe keramikus és neves kemenceépítő mester tavaly irányított egy kemenceépítő workshopot. Ezen a nyáron fatüzes mázakra specializált szimpóziumot tartott Kecskeméten a MOME-n végzett, illetve jelenlegi kerámia szakos hallgatóinak, Néma Júlia tanítványainak és a résztvevő külföldi művészeknek.

A gáz és az áram megjelenése előtt a kerámiát mindenhol fatüzelésű kemencében égették ki a fazekasok. A történeti korokban a fazekasságok agyaglelőhelyekhez kötődtek, ez az oka annak, hogy Kínában –ahol kiváló kaolin lelőhelyek vannak, ami a porcelán fontos alapanyaga–, fedezték fel először azt, hogyan lehet magas tüzű kerámiát, kőedényt és porcelánt létrehozni és kiégetni.

Kínából Koreán át Japánba terjedt a tudás, a japánok pedig sajátosan magukévá formálták a kerámiakultúrát. A múlt század elejétől nyugati fazekasok és művészek sokasága igyekezett belőle tanulni.

Magyarországon a geológiai adottságok miatt tradicionálisan a vörös agyagok alacsony hőmérsékleten való égetése terjedt el. A magas tüzű égetési kísérletek az 1970-es években kezdődtek meg a keramikusok körében. Ebben nagy szerepe van ma is a Stúdiónak.

A magas hőfokú fatüzes égetés sajátsága, hogy az égetőtérben utazó fahamu lerakódik a kerámiákra, foltokat hagy, illetve megolvadva zöldes mázat képez, ezzel egyedülállóvá tesz minden tárgyat, akár mázas, akár mázatlan. Az egyik legegyszerűbben létrehozható máz maga az alacsony tüzű fazekasagyag, ami az edényre felhordva sötét mázzá olvad a felületen.

A Mester nem csak a mázakat és égetési módokat mutatta be a résztvevőknek, hanem igyekezett minél többet átadni abból a szemléletből, ami a fatűzzel dolgozó japán keramikusok sajátja és ami szorosan kötődik a teaszertartás esztétikájához.

A kerámia anyaga folyatosan mozog, él, amíg ki nem jön a kemencéből, ahogy valaki mondta: az elektromos kemencében elkészülnek a tárgyak, a fatüzelésűben megszületnek.

Érdekes megfigyelni a japán emberek tárgykultúra és ezen belül a kerámia iránti érzékenységét. Látható, ahogy a generációról generációra öröklött tárgyakhoz viszonyulnak, ahogy ezekhez a tárgyakhoz hozzányúlnak… mindenben ott az igényesség, a finom gondoskodás, a tisztelet. “Ne legyen sok tárgyam, csak egy-két személyes, de azt meg kell becsülnöm.”

Kecskemét, 2013. augusztus 1.