A Kiskép Galéria (kortárs üvegekkel) és a Fény Galéria (Gorka kerámiákkal) közös aukciója 2020. szeptember 28-án 17 órától a Tér-Kép Galériában: 1016 Budapest Krisztina krt. 83-85. (Felnagyítható a képre kattintva!) Teljes lista és további információ axioart.com

49.) LUKÁCSI LÁSZLÓ: Tengerszem (1996) Vágott, ragasztott, csiszolt üveg 50x50x15cm álvánnyal 47 cm magas Publikálva: Lukácsi László (ISBN 978-963-08-4677-6) Portia Gallery (Chicago) 1996, onnan egy amerikai magángyűjtőhöz, majd a közelmúltban – valószínű hagyatéki árverésből- visszakerült Magyarországra egy magánnyűjeménybe.

Lukácsi László (1961) Magyar Iparművészeti Főiskola üvegszak diploma (1985) Elismerések: Kim Harty’s Award, Detroit – USA (2016) Taos Institut of Glass Art, I. díj, New Mexico – USA (2014) Coburg Glass Prize, Közönség díj – Németország (2014) Coburg Glass Prize, kiemelt díj – Németország (2014) International Exhibition of Glass Kanazawa, arany érem / Japán (2010) 37th Habatat Hallery Exhibition díja / USA (2009) Ferenczy Noémi-díj (2002) International Exhibition of Glass, Kanazawa, Kyohei Fujita-díj– Japan (1992) Jugend Gestaltet Prize – Munich, Germany (1990) Résztvett több, mint 200 egyéni és csoportos kiállításon, ebből külföldön: Laguna Beach, Royal Oak, Chicago, Sarasota, New York, Houston, Greenwich Harbor, Palm Springs, New Jersey, Tucson-Arizona (USA) Köln, Berlin, Frauenau, Hamburg, Frankfurt (Németország) Hága, Horn, Lekdijk, Rotterdam (Hollandia) Brüsszel (Belgium) Shanghai (Kína) London, Bath, Birmingham (Anglia) Bornholm (Dánia) Romont, Horgen (Svájc) Notojima, Kanazawa (Japán) Madrid, Barcelona (Spanyolország) Nicosia (Cyprus) Tulln, Bécs, Pörtschach (Austria) Párizs, Antibes (Franciaország) Luxemburg

50.) LUGOSSY MÁRIA: Purgatórium 2 (készült 2011) Vágott ragasztott homokfúvott csiszolt üveg  18x15x8 cm

Lugossy Mária (1950-2012) Magyar Iparművészeti Főiskola ötvösszak (1973) Elismerések: Munkácsy-díj (1983) II. Coburger Glaspreis (1985) Le Verre au Féminin en Europe 1.díj Brüsszel (1986) Kleinplastik Triennale, Bürgerpreis, Fellbach (1986) Glass ’90 in Japan -Tokio (1990) The Suntory Prize Nagydíj, Tokio (1990 és 1996) BIVA I. Nemzetközi Üvegbiennálé, Nagydíj, Biot (1990) • Chateau Beychevelle, Nagydíj (Franciaország 1992) • XXIII. FIDEM, Nagydíj, British Museum, London (1992) Gold Award, American Interfaith Institute, Philadelphia (1993) • Carpe Diem Galerie, Közönségdíj, Párizs (1994) Prize of Distinction, Seixal Portugalia (1999)

23.) GÁSPÁR GYÖRGY: White Fission (készült 2015) Kiállítva számos helyen Angliában. Publikálva: Gáspár György –Ablak a belső térre –szobrok (ISBN 9786150021782)

Gáspár György ( 1976) Magyar Iparművészeti Egyetem (2003) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2009) Egyéni kiállítások külföldön: Berlin (2009, 2012) Párizs (2013) Pietrasanta (2016) Csoportos: London, Bornhom,Seattle, (2012) Párizs, London Strasbourg (2013) Párizs, Dubai, Bécs, Houston, Laguna Beach (2014) Palm Spring, Ednburgh, Chicago (2015) Brüszel, Madrid, London (2016) Los Angeles, Bécs (2018) Miami, Bécs, Pozsony,Párizs (2019) Karlsruhe, Brüsszel (2020)

 

 

1.)BALOGH ELEONÓRA: Építő kocka (készült 2019) rogyasztott, polírozott üveg 15×14,5×4,5 cm (balra)

2.)BALOGH ELEONÓRA: Építő kocka (készült 2019) rogyasztott, polírozott üveg 7,5×7,5×5 cm (jobbra)

Balogh Eleonóra (1960) Magyar Iparművészeti Egyetem (MOME), üvegszak mesterdiploma (1989) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2006) Csoportos Europa Nostra díj (2004) Szemelvények építészeti üveg munkáiból: Grecham Palota – Four Seasons Hotel, New York Palota – Boscolo Hotel, Klotid Palota, MÜPA, Budapesti Ügyvédi Kamara (Budapest) Hotel President – SAS Radisson (Kijev) Anatara Palace (Ciprus) Ravatalozó (Dabas) Katolikus idősek Otthona kápolnája (Zselickislak) Tópart Lakópark (Biatorbágy)

3.) BÁNÓ RITA: Kardhal (készült 2018) formába olvasztott, csiszolt, savazott üveg 30x5x8 cm

Bánó Rita (1984) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), üvegtervező diploma (2014) Elismerések: „Én, Vasarely” pályázat nyertesei között (2016) 2015 Stanislav Libenský Award pályázaton kiválogatott, kiállított mű Külföldi megjelenések: Párizs (Franciaország) Brüsszel (Belgium) Stuttgart (Németország) Prága, Karlovy Vary (Csehország)

 

 

4.) BIHARI KRISTÓF: Sacris (készült 2019) rogyasztott csiszolt üveg 75x380x455mm

Bihari Kristóf (1974) Magyar Iparművészeti Egyetem (MOME), üvegszakon diploma (1999) Elismerések: Gosztonyi Mária Alapítvány díja (1999) Nemzeti Kulturális Alap, egyéni alkotói ösztöndíj (2018-19) Külföldi megjelenések: Lviv (Ukrajna) Frauenau (Németország)

 

5.) BUCKÓ GYÖRGY: S.E. (Schaár Erzsébet) Emlékére (készült 2000)

Buczkó György (1950) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) szilikát tanszék diploma (1974) Elismerések: Munkácsy-díj (1987) Asahi Shimbun Prize; Glass Now Exhibition ’91, Hokkaido Museum of Modern Art, Sapporo (1991) Külföldi megjelenések: Essen, München, Hamburg, Frauenau, Coburg, Utrecht, Düsselsorf (Németország) Bécs (Ausztria) New York, Virgina Beach (USA) Brüsszel (Belgium) Prága (Csehország) Párizs, Avignon, Dijon, Liege (Franciaország) Isztambul (Törökország) Riihimaki (Finnország) Hága, Schaek, Brugge (Hollandia) Tokió, Sapporo (Japán) Madrid (Spanyolország)

 

6.) CZEBE ISTVÁN: Királynő (2003) Melegen formált hutaüveg, 106x25x25 cm Vajna gyűjteményből, analogia „ÜvegTérKép kiállitás es kiadvány (2003) Ott szerepelt a párja  „Majdnem férfi” címmel

Czebe István (1967) Magyar Iparművészeti Főiskola (1996) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2003)

 

 

 

 

 

7.) CARCASS JAMES: FutureFace – Etsi (2020) Kerámia, üveg 20x20x20 cm

8.) CARCASS JAMES: FutureFace – Próba (2020) Kerámia, üveg 20x20x20 cm

James Carcass (1965) Sunderland Polytechnic Glass and Ceramics BA Honours (1991) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) MA diploma (2020) Külföldi megjelenések: Lincoln, London, Deal (Anglia) (USA) (Skócia) Barcelona (Spanyolország)

 

9.) CSALA ZSUZSA: Hólyagos váza (Készült Ajka Kristály üveggyárban 2014) Belső überfangos ólomkristály, homokfújt dekor M 32 cm átmérő 16 cm

Csala Zsuzsa (1972) Magyar Iparművészeti Egyetem (MOME) szilikátipari tervező iparművész (1997) Elismerések: Ipari Formatervezési Nívódíj (2002) Magyar Termék Nagydíj (2009) Külföldi megjelenések: Frankfurt (Németország) Jablonec (Csehország)

 

 

 

10.) DARABOS ANITA: Válasz út (készült 2020) Csiszolt, koptatott ragasztott üveg, kompozit, fa 129x24x28,5cm

11.) DARABOS ANITA: Görcs (készült 2020) Csiszolt, koptatott ragasztott üveg, kompozit, fa

12.) DARABOS ANITA: Maradvány (készült 2020) Csiszolt, koptatott ragasztott üveg, kompozit, fa 84x12x8cm

Darabos Anita (1969) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) MA szilikáttervező (1996) Breuer Marcell Doktori iskola Summa cum laude 2016 Elismerés: Kaesz Gyula díj Gundel-Figyelő Top 200 – díj 5 alkalommal Cosmopolitan „Te vagy a legjobb” díj

13.) DEÁK ZSUZSANNA: Korall fekete tál (készült 2020) Rogyasztott üveg 38x22x30 cm

14.) DEÁK ZSUZSANNA: Korall fehér tál (készült 2020) Rogyasztott üveg 36x36x22 cm

15.) DEÁK ZSUZSANNA: Clear tál (készült 2020) Rogyasztott üveg 40x37x23 cm

Deák Zsuzsanna (1976) Szegedi Tudományegyetem JGYPK Képi ábrázolás, építészeti síküveg szakirány (2019) Elismerések: Sófi ösztöndíj, Arany Fokozat (2019) Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíj – kutatói program támogatására (2018/19) Külföldi megjelenések: Frauenau (Németország)

16.) DOMBI LÍVIA: Eszme fonálon bog (készült 2020) Öntött, csiszolt, ragasztott üveg

Dombi Lívia (1947)Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegtervező művész diploma (1972) Megbízások: Középületek, szállodák, kaszinók, Müpa, rezidenciák, magánházak építészeti üvegmunkái, világítótestjei Külföldi megjelenések: Bad Homburg, Regensburg (Németország)

 

 

17.) FORMANEK ZSUZSA: Bioenergia alacsony Gránitszemcsékkel kevert formába öntött beton, benne ledekkel világított optikai üvegrudak 39,5×24,5×12 cm

18.) FORMANEK ZSUZSA: Bioenergia magas Gránitszemcsékkel kevert formába öntött beton, benne ledekkel világított optikai üvegrudak 59x20x12 cm

19.) FORMANEK ZSUZSA: tál Rogyasztott üveg talapzattal 14,5x45x45 cm

Alkotótárs: BEDÉCS KRISTÓF ötvösművész

Formanek ZsuzsaMagyar Iparművészeti Egyetem (MOME) kerámia szak diploma (1984) Külföldi megjelenések: Sao Paolo, Faenza (Brazília) Buenos Aires (Argentina) Frauenau (Németorzág)

20.) FŰRI JUDIT: Tavasz 1 (készült 2020) Fém és rogyasztott üveg 35×35 cm

21.) FŰRI JUDIT: Tavasz 2 (készült 2020) Fém és rogyasztott üveg 35×35 cm

Fűri Judit (1966) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegtervező szak (1989) Elismerések: Europa Nostra Top Prize, Segesvár – Románia (2004) Kiállítások: 1988 – 2019 között több mint ötven kiállításon vett részt itthon és Európa tíz országában.

22.) GAÁL ENDRE: Aranykor 7. (készült 2017) üveg, vegyestechnika

Gaál Endre (1957) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegszak (1985) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj MAOE-díj (1995) 2. Szobrász Biennálé díja (2012) Külföldi megjelenések: Kassel, Frauenau (Németország) Brecia (Olaszország)

 

24.) GÁSPÁR GYÖRGY: Baby Alien (készült 2011) Öntött, csiszolt, ragasztott, rogyasztott üveg 12x17x8 cm

Gáspár György (1976) Magyar Iparművészeti Egyetem (2003)

Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2009) Egyéni kiállítások külföldön: Berlin (2009, 2012) Párizs (2013) Pietrasanta (2016) Csoportosan: London, Bornhom,Seattle, (2012) Párizs, London Strasbourg (2013) Párizs, Dubai, Bécs, Houston, Laguna Beach (2014) Palm Spring, Ednburgh, Chicago (2015) Brüszel, Madrid, London (2016) Los Angeles, Bécs (2018) Miami, Bécs, Pozsony, Párizs (2019) Karlsruhe, Brüsszel ( 2020)

25.) GONZÁLES GÁBOR: Végtelenbe vesző jel Felülete csiszolt majd formába melegen hajlított 5x23x46

26.) GONZÁLES GÁBOR: Mélyül a mély Felülete csiszolt majd formába melegen hajlított 5x23x47

Gonzáles Gábor (1950) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2001) Külföldi megjelenések: Utrecht, Hague (Hollandia) Kanazawa, Jamaha (Japán) Frauenau (Németország) Hanhgzhau, Peking, Sanghaj (Kína)

27.) GRÜNFELDER JUDIT: Volt és lesz (készült 2020) öntött üveg 68x45x30 cm

28.) GRÜNFELDER JUDIT: Tál Ólomkristály, überfang homokfúvott 10 cm átmérő 35,5 cm

Grünfelder Judit – Magyar Iparművészeti Egyetem (MOME) üvegtervező diploma (2004) Elismerések: Nemzeti Kulturáls Alap, alkotói ösztöndíj (2016, 2018, 2020) Ajka Kristály Üvegipari Kft. terméktervezési díj (2006) Külföldi megjelenések: Frauenau, Lette, Frankfurt (Németország) Szófia (Bulgária) Moszkva (Oroszország) Prága (Csehország) Bornholm (Dánia) Brüsszel (Belgium) Saint-Étienne (Franciaország)

 

29.) HEGYVÁRI BERNADETT: Szürke csendélet (készült 2019) Fúvott, csiszolt, ragasztott üveg akril festmény háttér 38x38x21 cm

Hegyvári Bernadett (1975) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) szilikát tervező (1999) Elismerések: X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé Nagy díja (2020) Jelölés a Worshipful Company of Glass Sellers Díjra London (2005) Worshipful Company of Glass Sellers Student Díja, London (2002) Külföldi megjelenések: Vándorkiállítás (Kína) London, Stourbridge (Anglia) (USA) (Belgium) (Hollandia), Lette, Frauenau (Németország)

 

 

 

30.) HABA ERIKA: Haiku (készült 2020) üveg, fusing technika 30x32x1,5 cm

Haba Erika (1970) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üveg-porcelán szak (1995)

 

 

 

 

 

31.) HOMOKI ANIKÓ: Zöld szerelem (készült 2018) üveg, fusing technika 18x21x15 cm

Homoki Anikó (1958) Szimultán Képző- és Iparművészeti Tanoda, Szilikát szak (2002) Külföldi megjelenések: Wolverhampton (Egyesült Királyság) Komarno (Szlovákia)

 

 

32.) JEGENYÉS JUSZTINA: Mennybemenetel – üveg, casting technika 9x28x9 cm

Jegenyés Jusztina (1977) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) MA diploma szilikátipari tervező (2009) Elismerés: International Craft Competition, Cheongju, Korea – Honorable Mention (2009) Külföldi megjelenések: Novy Bor (Csehország) Moszkva (Oroszország) Párizs (Franciaország) Róma (Olaszország) Frauenau (Németország)

 

 

 

 

33.) KECSKÉS KRISZTINA: A jelen jövője (készült 2020) formába olvasztott, hajlított üveg 60 x 20 x 40cm

Kecskés Krisztina (1971) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegszak (1993) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, MA fokozat (1996) Elismerés: Ferenczy Noémi-díj (2010) Külföldi megjelenése: Murano (Olaszország) Helsinki (Finnország) Prága (Csehország) Berlin (Németország)

 

 

34.) Koleszár Stella: Égbekiáltók I-II-III (készült 2018) üveg pate de verre, casting technika 16x6x12 cm

Koleszár Stella (1992) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Tárgyalkotó szak üvegtervezés (2019) Külföldi megjelenések: Wroclaw (Lengyelország) Nagyvárad (Románia)

 

35.) KOHUT-GÖRÖMBEI LUCA: Wonderview nyaklánc (készült 2020) Olvasztott, csiszolt üveg ezüsttel

36.) KOHUT-GÖRÖMBEI LUCA: Wonderview (készült 2020) Olvasztott, csiszolt üveg

Kohut-Görömbei Luca (1985) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szilikátipari tervező, kiváló diploma (2008) Doktori Iskola (2013) Elismerések: Magyar Formatervezési Díj, diák kategória (2009) Diploma: elnöki különdíj (2008) Takács Pál Emlékdíj, TD művészeti szekció, egyetemi forduló I. díj (2007) Külföldi megjelenések: Laguna Beach (USA) (Anglia) Bécs (Ausztria) Strassburg (Franciaország) Brüsszel (Belgium)

37.) KÖBLITZ BIRGIT: Csipkés út (készült 2018) casting, hajlított pate de verre 20 x 58 x10 cm

38.) KÖBLITZ BIRGIT: Korall nagy üveg pate de verre 14×11 cm

39.) KÖBLITZ BIRGIT: Korall kicsi kék, fehér üveg pate de verre 14x7cm

40.) KÖBLITZ BIRGIT: Fosszília casting 42×14,5x14cm

41.) KÖBLITZ BIRGIT: Tál fusing üveg 37×4 cm

Köblitz Birgit (1960) Halle-Burg Giebichenstein Képző- és Iparművészeti Főiskola, Építészeti üvegtervezés diploma (1985) Elismerés: Ferenczy Noémi-díj (2005) Külföldi megjelenések: Neiu, Vennep, Riel (Hollandia) (Luxemburg) Kanazawa (Japán) Frauenau, Münster, Hannover, Lipcse (Németország) Bécs (Ausztria) London (Anglia) Madrid (Spanyolország) Padova (Olaszország) Hangzhou, Peking, Sanghai (Kína) Szemelvények építészeti üveg munkáiból: Gül Baba Türbe, Szt.Angyalok temploma, Magyar Külügyminisztérium, Holocaust Múzeum (Budapest)

 

42.) L.SZABÓ ERZSÉBET: Kristály váza Üvegszál rátétes M28 Á8 cm

43.) L.SZABÓ ERZSÉBET: Kristály váza Üvegszál rátétes M28 Á8 cm

44.) L.SZABÓ ERZSÉBET: Kristály váza Üvegszál rátétes M16 Á8 cm

L.Szabó Erzsébet (1935) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegművészeti szak (1958) Prágai Iparművészeti Főiskola, üvegművészeti szak (1964) Legfontosabb elismerései: Munkácsy-díj (1960) Érdemes Művész (1985) Életmű kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest (2005) Húsznál több egyéni hazai kiállítás mellett külföldi megjelenések: Bécs (Ausztria) Róma (Olaszország)

 

45.) LÁSZLÓ KYRA: Érkezés (készült 2020) Rogyasztott üveg, gumi 75x55x2 cm

László Kyra (1973) Magyar Iparművészeti Egyetem (MOME) üvegszak diploma (2003) Külföldi megjelenések: Kamenicky Senov (Csehország) St. Helens, London, Brugge (Anglia) Krakkó (Lengyelország) Lette, Frauenau (Németország)

 

46.) LENDVAI PÉTER GERGELY: Mr.Mancs (készült 2020) Melegen formázott hutaüveg 22,5x9x9 cm

47.) LENDVAI PÉTER GERGELY: Asztrológus – Melegen formázott hutaüveg 28x9x7 cm

48.) LENDVAI PÉTER GERGELY: Maci a málnásban- Melegen formázott hutaüveg 20x13x8 cm

Lendvai Péter Gergely (1977) Magyar Képzőművészeti Egyetem, képgrafika szak diploma, üvegszak hallgatója (2002) Elismerések: Tér-képzetek, Rotary Club Kaposvár díja (2015) Yellow Pages art Award II. helyezés, Új Zéland (2010) Új Magyar Avantgard – Önkormányzati díj (2007) Külföldi megjelenések: Zadar (Horvátország) Bath (Anglia) Wellington (Új Zéland) Frauenau (Németország)

51.) NÉMETH HAJNAL AURORA: Aurora FolkGlamour Nyakék (készült 2019) kézzel vésett sárgaréz keretben, kézzel festett, klasszikus schwarzlot üvegfestéssel, óraüveg, cirkónia kövekkel, magyar hímzésmintákkal, lámpatechnika gyöngyök, klasszikus üvegfeséssel 52 cm

52.) NÉMETH HAJNAL AURORA: Aurora FolkGlamour Fülbevaló (késült 2019) kézzel vésett sárgaréz keretben, kézzel festett, klasszikus schwarzlot üvegfestéssel, óraüveg, cirkónia kövekkel, magyar hímzésmintákkal 7 cm hosszú

53.) NÉMETH HAJNAL AURORA: Aurora FolkGlamour Nyakék (készült 2019) kézzel vésett alpakka keretben, kézzel festett, klasszikus schwarzlot üvegfestéssel, óraüveg, cirkónia kővel, magyar hímzésmintával, lámpatechnika gyöngyök, klasszikus üvegfeséssel 48 cm

Németh Hajnal Aurora (1982) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) üvegszak, diploma (2007) Elismerések: Hungarikum pályázat nyertese (2018-2017) European Ways of Life, Young Talent of Tomorrow, Nantes (2005) Külföldi megjelenések: Párizs (Franciaország) Torontó (Kanada) Prága (Csehország) München, Berlin, Eisenstadt (Németország) Szemelvények építészeti üveg munkákból: Kálvin Téri Ref. Templom, Szent Gellért Gyógyfürdő, Szent Erzsébet Templom Rózsák tere, Ferences

 

54.) PATTANTYÚS GERGELY: Venus tükörvirág (Specularia speculum) (készült 2020) Fúvott, majd melegen ragasztott (fusing) üveg 30x30x15 cm

Pattantyús Gergely (1972) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) üvegszak MA diploma (1997) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (2020) Külföldi megjelenések:

Brüsszel (Belgium) München, Frauenau (Németország) St.Helens, London, Glasgow (Egyesült Királyság) Tilburg (Hollandia)

 

55.) SMETANA ÁGNES: Bioritmus – Fűhárfasor 6+2 elem (készült 2019) öntött, hengerített üveg 16x7x11 cm / db

Smetana Ágnes (1961) Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) szilikát szak diploma (1985) Elismerések: Ferenczy Noémi-díj (1996) Artunion-díj (1987) Külföldi megjelenések: Brüsszel (Belgium) Novy Bor (Csehország) Gus Hrustalny (Oroszország) Frauneau, Wertheim (Németország)

 

56.) SOLTÉSZ MELINDA: Tál (készült 2019) szabadon fúvott, irizált, színezett hutaüveg 40x40x12 cm

Soltész Melinda (1974) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, (MOME) MA üvegszak (2009) Elismerések: Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíj (2019-2021) Külföldi megjelenések: Nápoly (Olaszország) Ravenstein (Hollandia) Tallin (Észtország) Párkány (Szlovákia) Brüsszel, Haacht (Belgium) Kanazawa, Notojima, Toyama (Japán) Hangzhou, Peking, Hszian, Csungking (Kína), Melbourne (Ausztrália) Lette, Frauenau (Németország)

 

57.) SZILÁGYI CSILLA Transfuse 02-kerék (készült 2019) öntött üveg, és beton 44×45,5×10 cm

Szilágyi Csilla (1978) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) MA üvegtervező diploma (2006) Elismerések: Magyar Művészeti Akadémia tagozati alkotói ösztöndíj Jane Kaiser Scholarship, Pilchuck Glass School Külföldi megjelenése: Lette, Frankfurt, Frauenau (Németország) Pilchuck Glass School (USA) London (Anglia) Prága (Csehország) Bornholm (Dánia)

58.) VARGA GYÖNGYVÉR AMALA: Overnight (készült 2020) ragasztott, csiszolt, savazott üveg és print 29,6 x 29,6 x 2,5

Varga Gyöngyvér Amala (1985) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) BA diploma üvegtervezés (2012) Kerámiatervező Művész MA Diploma (2014) Elismerések: Stanislav Lybensky Award pályázaton kiválogatott, kiállított mű (2012)

Ifjú Alkotók Pályázat, Különdíj (2006) Külföldi megjelenése: Prága, Karlovy Vary (Csehország) Lette, Frauenau (Németország)

59.) VIRÁG HAJNALKA: Monocule – csiszolt olvasztott üveg 10×8,5×2 cm

60.) VIRÁG HAJNALKA: Binocule – csiszolt olvasztott üveg 19,5x8x2 cm

Virág Hajnalka (1985) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) üvegszak diploma (2011) Elismerések: Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatás (2016) Külföldi megjelenések: London, Birmingham, Stourbridge, Edinburgh (Nagy Britannia) Brüsszel (Belgium) Prága, Novy Bor, Karlovy Vary (Csehország) Iszlámábád (Pakisztán) Frauenau (Németország)

61.) KUNCKEL ZOLTÁN KuZo: Trópusi tojások YOARB – fújt üveg 30×33 cm

62.) KUNCKEL ZOLTÁN KuZo: Trópusi tojások RG-1 fújt üveg 15×20 cm

Kunckel Zoltán – Caracas-i Design Főiskola (1998) Magyar Iparművészeti Egyetem formatervezői szak (2002) Kiállított Venezuelában, Spanyolországban, Németországban. Jelenleg Berlinben él és dolgozik.

 

Böjtös Kinga, a „Vizitkártya” rovat szerzője már sokunknak vitte a jó hírét. Egy műteremlátogatás alkalmából valaki említette a blogját. Rákerestem, élvezetes nyelven írt történetek művészekről, otthonaikról, szép lakásfotókkal. Szorgalmas szerző, nagy az olvasottsága. Kiváncsivá tett, de nem kerestem a kapcsolatot. Nem emlékszem hol futottunk össze először, de rögtön megértettük egymást. Ugyanolyan „önjáró” mint én, természetes a stílusa, semmi finomkodás vagy fennkölt küldetéstudat. Engem a művészeknél tett látogatás során szerzett tudás- és élményátadás-kényszere hajtott az elején, amikor létre jött a Műtermek.com. Őszintén szólva nem kis dolog ismeretlenként betoppanni egy ember házába, ráadásul fotókat és beszámolót írni a nyilvánosságnak. Íme tőlünk egy rendhagyó beszélgetés Kingával közelgő, első kiállítása kapcsán.

A Kiskép Galéria működése elképzelhetetlen lenne már a weboldal nélkül. Amikor kezdtük, még alig voltak művészettel foglalkozó bloggerek, akik az akkori szokás szerint inkognitóban jegyezték az oldalt. Mi is. Neked ezekről az úttörő évekről és a mai helyzetről folyamatosan van tapasztalatod.

A vizitkártya blog – amit az azonos című, 2006-óta futó rovatomról neveztem el – valójában az eddig megjelent magazinos cikkeim archiválására és az írások háttér-információinak közlésére szolgál, a hozzá kapcsolódó facebookos szerzői oldalammal. Mivel egyrészt az újságoknál nincs kapacitás a lapszámok archiválására, másrészt sok olvasó lapozná fel az elmulasztott lapszámokat, ezért 2010 nyarán nyitottam egy saját „online raktárt”, a blogspoton és az issuu-n: www.vizitkartya.blogspot.com , www.issuu.com/vizitkartya Mára a közösségi oldalak térhódításával már a blog is csak egy másodlagos felületté vált, illetve a face- és insta oldal jelenti a blogos tartalmak „szócsövét”. De én ezt az egész hírgyártást nem veszem túl komolyan, vagyis nem pörgök rá a folyamatos tartalomra, a blog is a régi. Amikor igazán van mondanivalóm, vagy megjelenik egy írásom, akkor posztolok. A blogon többféle magazinban megjelent cikkeimet találni, mert a 16 év során megtartottam „független szerzői” szabadságom, ami azt jelenti, hogy arról írok, ami-aki megtetszik nekem, illetve amiről úgy látom, hogy másokat is érdekelhet.

Mi műtermeket látogatunk, Te művészek otthonait és egészen más okból.

Ez nálam zsigeri, ösztönös vonzalom. Művészekkel teli családból származom, születésem óta kreatív emberek vesznek körül és a felmenőim folyamatos alkotásban égtek. A családi albumból hoztam is válaszként pár régi fotót: egyiken még dédapám szobrászművész testvérének munkái és műterme látható, ő Stróbl Alajos tanítványaként alkotott.

Szoros kapcsolatom volt Szittya Horváth Éva porcelánművész keresztmamámmal, aki komoly életművet hagyott a herendi gyárban, ahova engem is bevitt a nála töltött vakációk során. Nem voltam nagyobb, mint a kínai padlóvázák, amikor kézzel festett tányérjaimat kiégették a hatalmas kemencékben. Ezért nem mulasztottam el, hogy egyik vizitkártya cikkemben meg ne emlékezzek az „Én Herendimről”. De szűnni nem akaró érdeklődésemet alaposan megágyazta a polihisztor-dalszerző dédapám, akinek életéről nemrég kötet készült, vagy a feltaláló apukám, aki élete végéig a szabadalmain dolgozott, mint textil hatású tapéták, speciális burkolatok, balettpadlók, stb. Kiváló ízlésű, művészvénájú anyukám most, nyolcvanon túl is bármikor kapható egy kulturális kalandozásra, vagy épp egy komplett lakásátalakításra. Azt hiszem, ezért vonzanak az alkotók, az ő környezetük és motivációjuk. Hogy mindez hogyan került a lakberendezési magazinokba, az a véletlen műve…mert cikkeim inkább élettörténetek, otthonsztorik, mint lakásbemutatók. 

A műtermek.com indulásakor egy ismeretlen világba csöppentünk. Tíz év alatt sokat tanultunk. A galéria működtetése pedig megváltoztatta a fókuszt. Szakíróként Te másképp válogatod meg az interjú alanyaidat és pontos rálátásod van a média piacra, a szerkesztőségek működésére.

Kissé közhelyszerűnek tűnik, de azokkal interjúzok, akiknek érdekel a karaktere, a munkája, az otthona, azzal előbb-utóbb összefúj a szél és megismerkedünk. Ezekről, a gyakran barátságba torkolló találkozásokról gondolom úgy, hogy azt csinálom, ami a legjobban érdekel, vagyis munka terén a helyemen vagyok. Az anyagaim publikálása ennél jóval összetettebb feladat és komoly logisztika a szerkesztőségekhez való alkalmazkodás. Nekem jó iskola volt, hogy még időben „elcsíptem” azt a nagy generációt – irodalmár szerkesztőt, neves fotós laptulajdonost, művészettörténész olvasószerkesztőt – akiktől rengeteget lehetett tanulni, ha csendben melléjük telepedett az ember és figyelte őket, megfogadva tanácsaikat.

Jelenleg sem maradnak fiókban az anyagaim, de a mostani médiát inkább az aktuális trendek érdeklik és a lapok szorosan üzleti, hirdetői szempontok szerint alakítják a tartalmat. A lakások többsége nem a természetes hangulatában jelenik meg, pedig az olvasók nagy részét épp ez érdekelné. Emlékszem, a régi legendás Lakáskultúrában hosszú évekig futott egy „szabálytalan otthonok, szabad szellemben” c.  rovat, ahova sokat írtam és melynek miliőjét azóta sem látom a lapokban. Nagykanállal ették az olvasók a bohém, merész kecókat, a lakók történeteit. Ezért a vizitkártya rovatom is hasonló, alternatív tartalommal született meg ugyanitt és maradt fent a népes olvasótábor érdeklődése miatt máig!

A Lakáskultúrából nyolc év után abba a SzépLak magazinba költözött évekre, ahol saját lakásaim jelentek meg még a kilencvenes években. Jelenleg pedig a rovatom online formában és ingyenesen olvasható az Alkotó Energia www.alkotoenergia.hu magazinban. E mellett az „A Mi Otthonunk” print-magazin „inspiráló otthonok” rovatában jelennek meg lakásbemutató cikkeim, de kerti sztorikat és vidéki élettörténeteket is publikálok online, a Vidéki Élet és az Édenkert portálokra.

Az olvasási szokások nagyon gyorsan változnak.

A médiában a szövegolvasás helyett a képek dominálnak, sőt ma már a mozgó képek, a filmek, live-ok. Amelyik cikket nem kíséri kifejező kép, azt nagy eséllyel átlapozzák, példa erre az instagram, ahol a vizitkártya oldal is a képekkel, sztorikkal kommunikál, ha ráérek posztolni. Filmes szakon diplomázott huszonéves gyerekeimen tapasztalom a világ változását és én is igyekszem a fiatalokról/hoz szólni. 

Képeimből, szövegeimből szubjektíven ”mixelem a tartalmat”, (mint ahogy inspirálóm Todd Shelby: www.theshelby.com )  ami aztán komplexen hat az olvasókra…innen az „enteriőr-Dj.” titulus is. Mivel a cikkeim eleve képközpontúak, nincs ellenemre ez a trend, de a témához kapcsolódó szöveget szükségesnek tartom. Tehát nekem is szaporodnak az online magazinos megjelenéseim, amiknek összeállítása lényegesen egyszerűbb, valamint olvasószáma nagyobb és jobban lemérhetőbb, mint a nyomtatott anyagoké. Bevallom, az a tempó is tetszik, ahogy egy aktuális kulturális hírem, vagy programajánlóm „azon frissiben” eljut az adott közönséghez, például az Artnews.hu portálon, ahol Pr-cikkeket és szubjektív kulturális kalandozásokat írok. Ha arra gondolok, hogy legelső cikkem 1999-ben írtam és még mindig nem találtam jobb elfoglaltságot, akkor ez a változatosság fiatalon tart és akár egy életre is szólhat…

Biztosan találkoztál már a szóval „izlésnevelés”. Nekem ez megfejthetetlen. Ki mondja meg mi a „jó izlés”?

Egykori rajztanárként néha még elkap a vizuális nevelés szándéka, mint küldetéstudat. Ugyanakkor,  szerintem a jó ízlést és mértéktartást csak szelíd módszerekkel, pozitív példákkal lehet alakítani.

 Gyakran írok „szépen élő” emberekről, akik harmóniában vannak saját környezetükkel és a trendektől függetlenül alakítják ki önazonos otthonaikat. Magam is meglepődöm, hogy ezek a pozitív példák mennyire „betalálnak” az erre fogékony olvasóknál, inspirálva őket saját lakberendezéseikben. Ezekért a visszajelzésekért is érdemes publikálni…

Mivel nálam az írást a kezdetektől kísérték egyéb, kreatív tevékenységek – térrendezés, látványtervezés, alkalmazott grafika – most is vállalok kreatív munkát olyan kisvállalkozásoknak, iparművészeknek, kézműveseknek, akiknek se idejük, se energiájuk nincs a márkaépítésre. Ilyenkor a promóciós cikkek, blogposztok írásán át a fotózásig, a céges magazin szerkesztésén át a kampányokig terjed a feladatom. Nagyon élvezem e változatos kihívásokat, amiben szintén jelen van intenzíven az ízlésnevelés. 

Itt volt a járvány, válságok sorát éljük. Új szokásokat vettünk fel. Folyamatos újratervezésben él a világ.

A jövő olyan kiszámíthatatlan, hogy némileg leszoktam a tervezésről. Egyenlőre azt tapasztalom, hogy lett egy közös témánk: ki hogy bírja és mit csinál ebben a kifordult helyzetben. Engem is érdekelt, hogy mi a túlélési stratégiája a képzőművész, lakberendező, illusztrátor és galerista barátaimnak – így egy online cikksorozat is született belőle az egy.hu portálon, melyben Téged is kérdeztelek.  Az olvasói visszajelzések alapján sokunknak adtak erőt a válaszokban rejlő üzenetek: kitartásról, kreatív válságkezelésről és optimizmusról. Remélem, hogy ez az egymásra figyelés velünk marad, ahogy az önkéntes segítségnyújtás, melyben mostanában magam is tevékenykedem a mellrákból való meggyógyulásom kapcsán…

November végén nyílik első kiállításod, amihez szívből gratulálunk.

Alaposan kizökkentett a szerzői magány komfortzónájából, hogy Pintér Sonja művészeti kurátor felkért a kiállításra, mely eleinte egy kósza ötletnek tűnt. Majd pályáztunk és elnyertem az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) megtisztelő támogatását, így elkezdtem a tervezést. Nem volt egyszerű feladat a 16 év anyagából, a sok száz publikációm közül kiválasztani néhányat, akik a printelt molinókon szerepelnek az Újbuda Galéria falain. A november 24-i megnyitón számítok kedves riporthőseimre, akikkel tervezünk majd beszélgetős tárlatvezetéseket is. Jó hír, hogy az „Alternatívák az életre” című tárlat egészen 2023. január 22-ig látható majd, sőt nyáron elindul második otthonom, a Balaton partjára is…

A tegzeske lárvája lakócsövet épít magának úgy, hogy az ajakmirigyeinek váladékából hálót készít és beledolgozza a körülötte található szerves és szervetlen törmelékeket. „Doktori disszertációmban a természeti, növényi, állati, emberi építményekkel foglalkoztam és ezekhez készítettem maketteket. A tegzeske tanulmányozása irányította a figyelmemet a szerves és szervetlen anyagokkal való kísérletezésre és az első fa-kerámia-kompozit-üvegtárgy eredetileg a Fővárosi  Állat- és Növénykert kültéri faltervének makettje volt.

Ezekben csak később fedeztem fel azokat a repetitív motívumokat, amik a zongora billentyűjére is emlékeztetnek. Felidézi gyerekkoromat, apukámat aki zongorázott, nagyapámat, aki ezermester volt, és fát is faragott, bár üvegszakon végeztem a fát is szeretem.”

„Az első tiszta lány osztály volt a mienk, ami szokatlan volt addig a Kisképző üvegszakán. A kor legkíválóbb művészei és szaktanárai tanítottak, akiktől nemcsak a szaktechnológiai ismereteket sajátíthattuk el, de megmutatták milyen a „szép” rajzolás, ahogy a munkánkat tálalni illik, hogyan adjunk elő, milyen összeállításban építsük fel a prezentációt.

Alázatra neveltek bennünket és fájdalmas volt, amikor azzal szembesültem, hogy a lelkesen készített sok rajz első tíz darabja kuka, vagy egy családi tragédia sem ok arra, hogy kesztyűs kézzel bánjanak velünk. Élvezettel hallgattam a művészettörténeti órákat és most is büszke vagyok a rajzversenyeken elért díjaimra.

A mesterdiplomát követően belsőépítészeti munkákon dolgoztam és akkor készült a japán sorozatom. Az érdeklődésem a japán kultúra iránt már kislány koromban kialakult, amikor a nagyszüleimnél tanyán betegen lapozgattam a Kincses kalendáriumokat egy nagy faládában kutatva és nézegettem a Japánról és Egyiptomról közölt képeket.

A mostani sorozataimhoz használt már élettelen, kiszáradt faágakat megmentem az enyészettől, a tűztől, a trópusok viharaitól. Nem csak én gyűjtöm, de kapom is, mint a vasfát. Egy természetadta gyönyörű formavilággal foglalkozom. Szeretem, ütköztetni az anyagokat.

Tűzben keletkezett anyagokkal párosítom, mint az újrahasznosított kerámia, porcelán, üveg, vagy a fém. Az üveg a fénnyel él és ezekben a szobrokban az üveg a főszereplő, mégha szokatlan formában találkozunk is vele.

A Covid járvány miatt őszre halasztott idei GlasSpring kiállítás 2020. augusztus 26.-án 18 órakor nyílik. Megnyitja dr. Bendzsel Miklós a Magyar Mérnökakadémia elnöke, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. A kiállítás a Budavári Önkormányzat, a Tér-Kép galéria és a Kiskép Galéria együttműködésében jött létre. Az autonóm üvegművészetet méltón reprezentája a Magyar Üvegművészeti Társaság, mely 1996-ban azzal a céllal alakult, hogy a különböző üvegművészeti ágazatokat professzonális kontextusban tárja a nyilvánosság elé és a művészeti piac figyelmét az üveg felé terelje. Rendkívüli sokféleség jellemzi az alkotásokat, de egytől egyik minden műben megmutatkozik az extrém magasfokú megmunkálási és üvegtechnikai tudás és az egyéni vizuális kifejezés igénye, melynek köszönhetően a magyar üvegművészet iránt megnövekedett nemzetközi érdeklődés napról napra érzékelhető.

A kiállítás helyszíne: Tér-kép Galéria, 1016 Budapest, Krisztina krt. 83-85. Nyitvatartás: 2020. augusztus 27- szeptember 30. között kedd-szombaton 14-18 óráig.

A kiállítás alatt szerdánként 17 órától szakmai előadások lesznek.

Szeptember 2. Borkovics Péter DLA Ferenczy Noémi-díjas, Fort Wayne Művészeti Múzeum (Michigan) nemzetközi díjazottja, Kanazawa Nemzetközi üvegkiállításon Honorable Mention Awarddal kitüntetett üvegművész: „Teremtő erők a természetben” címmel a doktori vizsga előadása
https://www.facebook.com/lendvai.gergely/videos/10221248224569233
(felvételt Lendvai Péter Gergely készítette)

Szeptember 9. Fűri Judit Europa Nostra fődíjas üvegművész: Tárlatvezetése

Szeptember 16. Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi-díjas, Csoportos Europa Nostra díjas üvegművész: „Az üvegművészet megújulása a kortárs építészetben” előadása

Szeptember 23. Szilágyi Csilla Jane Kaiser ösztöndíjas (Pilchuck Glass School): „Alkotói légkör Pilchuckban, a világ egyik legnagyobb üvegművészeti központjában – Bepillantás egy amerikai művésztelep rendszerének felépítésébe” előadása.

2020. szeptember 30-án üveg-aukció

Résztvevők: BALOGH Eleonóra, BÁNÓ Rita, BICSÁR Vendel, BIHARI Kristóf, BORBÁS Dorka, BORKOVICS Péter, BOTOS Péter, BUCZKÓ György, BUDAI Zsolt, János, CARCASS James, CSALA Zsuzsa, DARABOS Anita, DEÁK Zsuzsanna, DOMBI Lívia, EDŐCS Márta, FARKAS Diana, FARKAS Vajk, FORMANEK Zsuzsa, FŰRI Judit, GAÁL Endre, GONZÁLES Gábor, GRÜNFELDER Judit, HEGYVÁRI Bernadett, HABA Erika, HEFTER László, HOMOKI Anikó, JEGENYÉS Jusztina, KECSKÉS Krisztina, KOLESZÁR Stella, KOHUT-GÖRÖMBEI Luca, KÖBLITZ Birgit, L.SZABÓ Erzsébet LÁSZLÓ Kyra, LENDVAI Péter Gergely, MELCHER Mihály M.TÓTH Margit, NÉMET Hajnal Auróra, PATTANTYÚS Gergely, SIPOS Balázs, SMETANA Ágnes, SOLTÉSZ Melinda, SZILÁGYI Csilla, VARGA Gyöngyvér Amala, VICZÁN Zoltán, VIDA Zsuzsa, VIRÁG Hajnalka

 

 

Rejtett kincset találtak a Budai Várnegyedben a Dísz tér 15. számú épület emeletén 1962-ben. A II. világháború alatt hajlékukat vesztett családok kaptak menedéket az első emeleti, öt egymásba nyíló szobában, miután az erősen sérült északi falat és tetőt rendbe hozták. A sok beázás miatt kértek tisztasági festést a lakók. Mielőtt erre sor került, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően feltárásokat végeztek és végül 15 réteg alól előkerültek az itt látható freskók. Ennek köszönhetjük, hogy megismerkedhetünk Beer József Kajetán cseh származású patikárius életével és lakókörnyezetével, egy olyan korral, amikor az Oszmán Birodalom 150 éves uralkodása után Mária Terézia császárnő Budát ismét korábbi fénykora dicsőségére építette újjá.  A De la Motte-Beer-palota a Várkapitányság Nonprofit Zrt. által kezelt intézmény, a magyarság számára kiemelten fontos tárgyi és szellemi értékek megőrzésén tevékenykedik, ennek támogatására befogadta az ENSZ által életre hívott Nemzetközi Üveg Éve és még számos aktualitás kapcsán a „Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek” című magyar üvegművészeti kiállítást.

oihoih

A kiállítás 2022. augusztus 25-ig látogatható naponta 10:00-18:00 között. Tárlatvezetések regisztráció mellett.

A magyar üvegművészet kapcsán nem beszélni róla olyan, mintha egy regényből kitépnénk azokat a lapokat, ahol az író az egyik főhőst mutatja be. 2014-ben jártam Bárdudvarnokon a Nemzetközi Üvegművészeti Alkotótelepen és találkoztam először az ott készült tárgyaival. A személyes találkozást lekéstem, mert előző évben vesztette el a 20. századi magyar üvegművészet egyik legmeghatározóbb alakját, a mestert és egyetemi tanárt, aki az ősi hagyományos fúvástechnikát akadémiai szintre emelte Magyarországon. (portréfotó: Huschit János)

A tök forma egy véletlen mozdulat adta formából kipattant ötletből majd számtalan szójátékból fejlődött, alakult. Minden darabja önálló karakter, melyből egy egész gyűjteményre való készült.

Az Üveg Nemzetközi Éve 2022 alkalmából szervezett „Hódolat az üvegnek” című kiállítás miatt kerestem fel özvegyét Vaszil Gabriellát. Néhány jellegzetes tárgyat kértem tőle. A történelmi környezetben megrendezett, a magyar üveg ötszázéves múltjának bemutatásából, a „melegüveg” magyarországi hagyományainak kutatásában és feltámasztásában kiemelkedő szerepe miatt kihagyhatatlan.

A látogatáson cserben hagyott a kamerám, ezért lassan két éve halasztom az írást, de a napokban olyan hír érkezett, miszerint a „kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelem felkerült az Unesco emberiség szellemi kultúrális örökségének listájára, ezért úgy döntöttem összeszedem amit tudok és közre adom.

Kezdetben üvegtechnikai eljárással magraforgatott, különböző felületkezeléssel színezett, ezüsttel redulákált és mintázott üveggyöngyökkel kápráztatta el környezetét. Az ősi kultúrákat megidéző gyöngysorok még ma is eleganciát és kiváltságot sugallnak.

Balogh Eleonóra üvegművész tárlatvezetést tart a GlasSpring kortárs üvegművészeti kiállításon (2019)

Az Iparművészeti Főiskolán mestere Z.Gács György, aki elindította az üvegszakot, megfogadtatta vele, hogy tanárként kijárja, hogy az Iparművészeti Múzeum Kinizsi utcai részlegében állítsanak fel egy hutát és az üvegfúvás mestersége kerüljön be a tananyagba. Ezzel lehetővé vált a hallgatók számára az ősi technológiák felelevenítése, újak kiművelése, az anyagösszetételek kutatása. Maga is tanítva tanult. „Médiumként kimeríthetetlenül sokoldalú, elvont, „transcendens” közlések hordozására alkalmas. Melegen, mint a szappanbuborék fújható. Szenvedés és szenvedély az üveg.” Akinek nincsenek problémái az üvegben, az ne akarjon diplomázni – emlékeznek vissza a dörgedelemre hallgatói. Nem elégedett meg a szaktárgyak ismeretével. Nagy műveltséggel rendelkezett, az olvasottságot megkövetelte. Szigorúan és kérlelhetetlenül.

Levélnehezék – tárgyhaiku Hull a hó, fű közé csend szorul.

Kulturális örökségként szinte kötelező érvényűnek tekintette feledésbe merült üvegkészítési technológiák előhívását, Pantocsek Leo Valentin nyomdokain járva tudós barátainak bevonásával elkötelezetten kutatta az irizált üveg fortélyát, mellyel képes volt megragadni és rögzíteni a pillanatnyi szappanbuborék színpompáját és az égbolton megjelenő szivárvány csodáját az üveg felületén. Később saját maga készítette vegyületkeverékekkel lüszterezte, szinezte az üveget ezüstös, aranyló, rezes árnyalatokban.

A fúvások szünetében a mestereknél szokás volt ügyességüket bizonyítandó szenteltvíztartókat készíteni saját célra, melyeket később ajándékba adtak, amit féltett kincsként becsültek. Aki figyelmes ilyenkor, sok fogást ellesve inspriálódhatott.

Kék lámpa címe: Valamennyi erőszakos remény emlékére (1996)

A „Lázulások” –Válogatott üvegeim-szövegeim (2004) címmel megjelent könyvéből számos gondolatot átvettem ebbe a bejegyzésbe. Az ott megjelent mottó: „Csak a rossz üveg törik el, a jóra vigyáznak.” reményt ad arra, hogy e sokoldalú művész, akinek munkássága átívelt korokon, de karakteresen tükrözi saját egyéniségét is, örökké tárgykultúránk nem elfeledett(!) meghatározó része lesz.

28. alkalommal került megrendezésre a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében a Hotel Intercontinental Budapest Báltermében a nagysikerű homárvacsora. A homárok egy napos amsterdami pihenővel közvetlenül Kanadából érkeztek és a hotel Michelin csillagos chéfje hozzáértésével került a vendégek asztalára.

Az Art Advisory Budapest együttműködő partnereként a magyar kortárs üvegművészet néhány jeles képviselőjének munkából rendeztünk kiállítást. Részvevők: Borkovics Péter, Edőcs Márta, Köblitz Birgit, Gonzales Gábor, Sipos Balázs, Fűri Judit, Viczán Zoltán.

GlasSpring címmel üvegművészeti kiállítás nyílt a budapesti Krisztinavárosban, a Tér-Kép Galériában, melynek idei mottója: „Kiűzetés a Paradicsomból?”

A megnyitóról készült rövidfilm itt.

Az 1. Kerület Budavári Önkormányzat és a Kiskép Galéria szervezésében Vadas József művészettörténész méltatása mellett megnyílt a 3. GlasSpring című magyar kortárs üvegművészeti kiállítás, mely két hónapon keresztül fogadja majd a látogatókat. Ritka lehetőség, hogy e művészeti ág széles spektrumában megjelenjen a közönség előtt. Nem véletlen, hogy ez alkalommal több a vad színekkel, ugyanakkor kifinomult formákkal megalkotott, természet ihlette mű. Harmónikus egységbe rendezhetők velük a gyermekkor utáni nosztalgia nyomán született alkotások, melyek a biztonságot, játékosságot és a valóságtól való elszakadást sugározzák. Az idilli képbe pedig szinte láthatatlanul felsejlik Éva alakja, mely nem véletlenül a „Kiűzetés a Paradicsomból” címet viseli. Számos mű foglalkozik az emlékezettel, a kiút keresésével és figyelmeztet az összetartozásra, az egyén és közösség jövő iránti felelősségére. Az üveg korunk egyik legmeghatározóbb anyaga, a korszerű technológiák, az elektronika, a telekommunikáció, az űrkutatás elképzelhetetlen nélküle. Az építészetben és az ipari dizájnban napi kihívások elé állítja a tervezőket. Ugyanakkor a nemzetközi stúdióüveg mozgalom hívei hatvan éve küzdenek azért, hogy elismerjék elvitathatatlan szerepét a képzőművészeti műfajok között. A kiállítók zöme a Magyar Iparművészeti Egyetemen (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) végzett. A rendkívüli technikai ismereteket és gyakorlatiasságot igénylő művészeti ág generációkon átívelő szoros kapcsolódást feltételez, ezért a 3. GlasSpring kiállításon negyvenöt nemzetközileg is elismert művész mellett ott lesznek a Mome üvegszakos diákjai, akik tiszta és eredeti kreatív hangként most jelennek meg a művészeti piacon.

A kiállítás 2021. július 16-tól szeptember közepéig két helyszínen látható a Tér-Kép Galériában és a Kiskép Galériában. (1016 Budapest Krisztina krt. 85. és 75/A. szám alatt.)

3. GlasSpring kiállítás a Tér-Kép Galériában és a Kiskép Galériában 1016 Budapest, Krisztina körút 83-85 és 75/A

Vadas József művészettörténész megnyitó beszéde: „Az üvegről fogok beszélni. Nem azért beszélek róla, mert ez egy üvegkiállítás; elvégre a tárlaton szereplő művészek, még a legfiatalabbak is, a MOME hallgatói, sokkal jobban értenek hozzá, mint jómagam, aki néhány hajdani rövid látogatás erejéig legfeljebb külső szemlélőként alkothatott fogalmat arról, milyen munka folyik egy üveghutában vagy egy gravírozó részlegben. A számtalan egyéb megmunkálási módról nem is szólva. Azért kell beszélnem az üvegről, mert az itt kiállított üvegek beszédesek.

Mit jelent az, hogy beszédesek?

Többek között azt, hogy az itt látható munkák – merem remélni, hogy senki nem sértődik meg a határozott distinkciótól – nem iparművészeti alkotások. Az üveg az elmúlt két évezredben leginkább szép és nemes anyag volt, amelyből a legkülönbözőbb használati tárgyak készültek. Napjainkban azonban önálló művészeti ág lett. Ezt látjuk ezúttal is. Az anyagban alig van funkcionális darab, amilyen a tálalónak mondott asztal és pad együttese vagy az egy kézen megszámolható pár váza. Történetesen azok, amelyeket a szakma doyenje még egy másik – mintegy fél évszázaddal korábbi – korszak és vele felfogás képviselőjeként küldött erre a hovatovább rendszeressé váló, idén már harmadik alkalommal megrendezett szakmai seregszemlére. Ebben a kellemesen otthonos térben valójában szobrok (elegánsabb kifejezéssel plasztikák) vagy éppen festmények láthatók, amelyek – többségükben legalábbis – beszédes címet kaptak.

A Zöld csendélet vagy a Téli fa akár egy kép alatt is szerepelhetne. Még jellemzőbbek azonban az asszociációs közegükkel képzeletünket mozgósító elnevezések. Ilyen a bölcselkedő merengésre ösztönző idézet, miszerint Az idő változik, vele változunk mi is, vagy az az ennél lényegesen személyesebb – már-már romantikus – megnyilatkozás: Amíg a vad morajt remegve hallgatom – hogy megint csak példákat hozzak a jelenség érzékeltetésére, mert sem műveket, sem alkotókat nem szeretnék értékelni az említésükkel.

Nem új jelenségről van szó. Baudelaire, aki – talán nem mindenki tudja – művészeti kritikusként kezdte írói pályáját, olyan fontosnak tartotta a címeket, hogy nem egy esetben pusztán azok alapján értékelte a tizenkilencedik századi első szalonokon kiállított műveket. Száz évvel később, egy másik neves francia író és esszéista, Michel Butor szintén gyakran foglalkozott tanulmányaiban művészeti kérdésekkel; frivol képzettársításoktól sem idegenkedő elődével szemben azonban ő már mind etikailag, mind tudományosan hiteles módszert választott a művészeti alkotások és a hozzájuk kapcsolódó szövegek viszonyának értelmező elemzésére. A szavak a festészetben című, magyarul is olvasható nevezetes könyvében azt fejtegeti, hogy „számos kultúra vonatkozásában vizsgálható az összefüggés a szavak és a képi megjelenítés (…) között (…) A szóbeliség (…) jelentős mértékben közrejátszik (…) valamennyi élményünkben (…) amit látunk, az mindig több puszta látványnál (…) valóságos holdudvar képződik (…) a látásunk köré, azt látjuk, amit az előkészítő szavak sugallnak.”

 

Szóban forgó művében Butor sorra veszi a látvány értelmezésében általa előkészítésnek mondott verbális megnyilatkozásokat: a szerzői szignótól a művekben olvasható szövegeken át egészen a címekig. S természetesen azt sem hallgatja el, milyen jelentős szerepe van a befogadásban az értelmező, olykor még az elutasító bírálatnak is, ha történetesen a lényegre világít rá. (A francia expresszionistákat annak idején éppenséggel az értetlen kritikusok fulmináns jelzője nyomán nevezték el találóan vadaknak.) Üvegtárgyak szignálása – technikai adottságok folytán – nem egyszerű; a kritikai visszhang sem feltétlenül képez számunkra holdudvart. Noha a műbírálat még a rendszerváltás előtt is viszonylagos szabadságot élvezett, mostanság mintha a számtalan orgánum ellenére is veszített volna a jelentőségéből.

Fogódzónak maradnak tehát címek, csakhogy ezek inkább csak az adott mű értelmezésében segítenek. Egyszer abban, hogy véletlenül se gondoljunk másra, mint amit látunk; máskor éppen ellenkezőleg: a látvány sajátos újra vagy átértelmezésével arra hívják fel a figyelmet, hogy ne higgyünk a szemünknek. Még az a legegyszerűbb eset, amikor a szerző vizuális üzenetének természetére mutatnak rá a műveket éltető belső mozgás, a rejtett rétegek vagy a buborékok említésével. A metaforákról – hidak, emlékfoszlányok, egyensúly – nem is beszélve. A sort folytathatnánk a szimbólumokkal, meg – a másik póluson – a sok mindenre vonatkoztatható, vagyis esetlegesen és egyedileg értelmezhető motívumokkal. Minthogy maguk a színes plasztikák is elsősorban alkotójukra vonatkoztathatók. Az üveg ugyanis szabad folyást enged az egyéniség érvényesülésének; minden látszat ellenére képlékeny anyag. Nem egyszerűen, de kőnél, a bronznál és a fánál is könnyebben és változatosabban formálható.

Ha létezik egyáltalán olyan szó vagy fogalom, amely az itt és most látottakat összefoglalóan és ugyanakkor szemléletesen értelmezi, akkor az a rendezvénysorozat címe. A Glasspring az üveggel kapcsolatban egyszerre utal megújulásra, forrásra, tavaszra. Nem mintha itt csupa remekművet látnánk; akadnak a tárlaton már ismert megoldások ügyes, illetve kevésbé rutinos parafrázisai, továbbá olyan próbálkozások is, amelyek egy majdani hosszú út egyelőre csak tapogatódzásnak tekinthető első állomásai. De ami a legfeltűnőbb: az az akarás, az úgynevezett Kunstwollen, amelynek – tudjuk jól a modern művészet nagy fordulatára rávilágító esztéta, a fogalmat meggyökereztető Alois Riegl óta – óriási jelentősége van a folyamatos változásban és ezáltal a művészetek történetében.

A társaság tagjait az a törekvés köti össze, hogy – megint az angol szóra utalok – az üveg történetében egy nagy ugrás részesei legyenek. Ez a minőségi változás egy ambivalens folyamathoz kapcsolódik, amelynek során az üveg mint anyag a tizenkilencedik-huszadik század fordulóján úgy vált mindennapjaink szerves részévé (gondoljunk csak a sorozatban gyártott palackokra és az építészeti táblaüvegekre, majd a függönyfalakra), hogy közben a szecesszió vezető mesterei – mindenekelőtt René Lalique jóvoltából – megőrizte-megtartotta a nemesfémek és drágakövek szépségével vetekedő esztétikai auráját. Ezt az örökséget hasznosította aztán a század derekán az üveg mint matéria belső értékeit feltáró-érvényesítő funkcionalista iskola, amely nemkülönben széles társadalmi bázisra alapozó művészetet vizionált. Utópista racionalizmusának nálunk is számos képviselője akadt; az iskolateremtő mestere a festőnek tanult Z. Gács György volt, aki ugyan maradandó munkát alig hagyott maga után, de a felsőfokú üvegtervező-képzés megindításával és szabad szellemiségével lehetővé tette egy olyan generáció színre lépését (az egyik végleten a szubtilisan érzékeny Horváth Mártonnal, a másikon az architektonikusan egzakt Bohus Zoltánnal), amelyet aztán fiatalabbak és még nálunk is fiatalabbak követtek – méghozzá (mert nem az életkor itt a lényeg) az üveg egyre változatosabb lehetőségeinek mind virtuózabb felkutatásával.

Önmagában a fejlemény is figyelemreméltó. A kulturális szcéna – a világra immár évtizedek óta nyitott hazai művészet – felől nézve azonban még inkább nyilvánvaló a művelői révén folyamatosan gyarapodó és hovatovább önálló művészeti ágat érlelő Glasspring (mármint a tevékenység) jelentősége. Mégpedig azért, mert kialakulásával párhuzamosan alapvető strukturális átrendeződés ment végbe a par excellence képzőművészetben. Ez utóbbiban a jelen kritikus kérdéseinek (többek között a szegénység, a homofóbia, a klímaváltozás) boncolgatására nagy tereket, közösségi felületeket igénylő konceptuális, intermediális és installációs megjelenítési formák váltak mára meghatározóvá, elég csak a velencei biennálék sajtóvisszhangjában tájékozódnunk. Ez a hangsúlyváltás azzal járt, hogy a festészet hagyományos formájában kiszorulóban az enteriőrökből, a szobrászat a közterekről. (Szobroknak titulált öntvényből persze egyre több látható.) Az ily módon felszabaduló lakásterekben ugyanakkor magától értetődően talált éltető közegére a méreteinél és elbeszélésmódjánál fogva eleve intim környezetet igénylő, a nézővel bensőséges viszonyra alapozó üvegművészet.

Jelképesnek is tekinthető akár, hogy az üveg plasztikai alkalmazásával először olyan kiváló szobrászok kísérleteztek, legalábbis nálunk, mint Schaár Erzsébet vagy Vilt Tibor, utóbb azonban Mészáros Marival, Buczkó Györggyel az élen jobb híján iparművésznek tekintett alkotók vették át tőlük a miliőben is a világra nyitott művészeti alkotás szerepkörét. Ez az összekötő kapocs a korábbi periódus olyan reprezentánsával, mint L. Szabó Erzsébet.

Bocsássák meg, ha mind a műfajjal, mind a képviselőivel elfogult vagyok; Z. Gács Györgyről annak idején kis könyvecskét írtam, az imént felvázolt fordulatot véghez vivő tanítványok pedig annak a nagy generációnak nevezett nemzedéknek a jelentős életművet felmutató tagjai, amelyhez magam is tartozom. Befejezésül személyes hangvételre váltva, ugyancsak mentségemre szól az a körülmény, hogy az üvegművészet iránti érdeklődésem kialakulásában a hetvenes évek legelején (ennek immár ötven éve) része volt kortársukként a pályáját akkor kezdő Kanyák Zsófiának is. Noha rövidre szabott élete végéig a fentebb említettekkel szemben designer maradt, nem kis részben neki köszönhetem, ha némi fogalmam van a kiállítás anyagának természetéről. Más kérdés, hogy az az autonóm üvegműfajt életre hívó szemléleti váltás, amelyről a mostani seregszemle impozáns felhozatala tanúskodik, már halála után és tőle függetlenül következett be. Nem kis részben az itt felvonuló szellemi kör mennyiségében és minőségében egyaránt látványos tevékenysége jóvoltából. Meggyőződésem, hogy a benne résztvevők ezért biztos sikerre vannak ítélve.”

Fotó: Kakas Mihály és Nagy Rozália

A kiállítás látogatható szeptember 18-ig keddtől szombatig.

 

 

 

Könyvtáj CVII.

művészkönyv

(20 x 20)

ELADVA

 

 

 

 

 

Könyvtáj CXI.

művészkönyv

(20 x 20)

ELADVA

 

 

 

 

 

Könyvtáj CVIII

művészkönyv

(20 x 20)

ELADVA

 

 

 

 

 

Párnakönyv

művészkönyv

(20 x 20)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest by Night

A CAFé Budapest alkalmából, Lapidárium címmel rendezett kiállításon a „Volitantes” sorozatának ide készült darabjait mutattuk be. A kifejezés a nap felé nézve a szemben visszamaradt sejtmaradványok szemfenékre vetett árnyékát jelenti. „Témáimat a környzetünkből veszem, mint például a szemünk által megfigyelt optikai jelenség vagy az állatok és növények. A szobraim fontos eleme a fény és az árnyék, mely minden esetben irányított ezért a szobor szerves részét alkotják.” A vakítóan fehér carrarai és ruskicai márványból faragott kisplasztikák sikert arattak és gazdára leltek.

Ezt követően még négy évet kellett várnunk, hogy eljussunk a Hantházi vasútállomásra. Ceglédről 1911-től járt Hantháza végállomásig a vonat, összekötve a várost a 19. század végén telepített szőlőbirtokokkal. Az utolsó szerelvény 1978. február 28-án este 8-kor hagyta el az állomást.

„Amikor de költöztünk fontos szempont volt, hogy az állomás épületének modernizálása mellett, külső formai jellegét is visszaállítsuk. Ideális helyet taáltunk az alkotómunkához és a családunknak is – itt nem zavarunk senkit.

„A szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium díszítőszobrász osztályából rögtön felvettek a Képzőművészeti Egyetemre.

„Főként kővel és fával dolgozom. Szobraimat egyetlen darabból ragasztás és csapolás nélkül.  Jó minőségű köveket beszerezni. Emberes munka az autóról levenni, mire elkészül a szobor már egyedül is fel tudom emelni. Akár félkézzel. Márvánnyal dolgozni nagy alázatot és odafigyelést igényel. Könnyen reped és javíthatatlan.

A megfoghatatlan tömegekkel való játék izgat. A rajzi alapokon nyugvó formákat a folytonosság, az önmagukba való visszatérés jellemzi. Jelenleg olyan individuális, szubjektív jelképrendszerek alkotása foglalkoztat, melyek különböző, de objektív jelentéssel bírnak.

Munkáim azon ősképek segítségével jönnek létre, melyek a legkorábbi barlangrajzoktól a ma használatos emojik-ig kollektív tudatunkban élnek.

Mondhatnánk, a szerencsével kezdődött. A Retek u. 5-ben Z.Gács Györggyel lakott nyaranta egy gangon. A szomszéd „tanár bácsi” bíztatta a lelkesen rajzolgató kislányt, hogy ne hagyja abba, mert jól csinálja. Ő pedig folytatta és sikeres felvételit tett a Művészeti Gimnázium festő tagozatára 1950-ben. Három évre rá Báthory Júlia tanítványa lett, aki megalapította az üvegszakot miután visszatért Párizsból. Nekik, egy bátor és világhírű üvegművész elszántságának és egy modern gondolkodású festőtanár elhivatottságának köszönhető, hogy a magyar üvegművészet egy olyan korban tudott megújulni, amikor az ország fizikálisan, szellemileg és politikailag is romokban hevert. Párizs, München és Dessau művészkolóniáinak kisérletező, újító és szabad szellemét sikerült máig meghatározó és szinte egyedülálló módon megvalósítani a „Kisképzőben”. Vendéglátóm története, életfelfogása és művészete tűpontosan bemutatja mit is jelent ez.

„Kitanultam a szakmát ’ától cettig’, az asztali készlet tervezéstől, a csiszoláson, a színes hutaüvegek és festett templomüvegek kivitelezéséig, hogy bárhol önállóan tudjak dolgozni. Arra is felkészítettek, hogy szériagyártásra alkalmas terveket nagy pontossággal meg tudjak rajzolni. A Salgótartjáni Üveggyárban voltam gyakorlaton, ahol kristály alapanyagú üvegtárgyakat is gyártottak. Itt ismertem meg a gyártás technológiáját. A fiatalok rendelkezésére állt egy tanulókemence, hogy kitapasztaljuk a fortélyokat. Tudnom kellett, a mesternek hogyan mozog munka közben a keze. Én, a tervező mondtam meg, hogyan készítsék el a tárgyakat.”

Útmutatást kapott, hogy invenciózus és napra kész legyen az új technikák és anyagok ismeretében, a megjelenő új technológiákhoz és anyagokhoz a művészi megújítás habitusával álljon hozzá. Alázattal bánjon velük. Példát kapott, hogy dokumenálja és szabadalmaztassa találmányait, mert értéket jelentenek. Itt megjegyzendő, abban az időben még csak kezdetleges volt a nemzetközi studióüveg mozgalom, aminek köszönhetően az alkotók először léptek ki a gyári üvegtervezők névtelenségéből.

Amikor Stanislav Libensky és Soukup professzorok tanítványaként tanult a prágai UMPRUM főiskolán, terveit a Zselezny-Brodi iskola műhelyében kivitelezte. Ez a tudás teljesedett ki később Velencében Astone Gasparetto professzor irányítása mellett. A hatvanas évek elején már dolgozott a Moser üveggyárban, a német Peil és Putzlernél, Salviattinál Muranoban, itthon pedig az Ajkai üveggyárnak. Tervezett a Salgótartjáni, a Tokodi, a Parádi és a Karcagi üveggyárakban. Kísérleteket folytatott a Műszaki Üvegipari Szövetkezetben és a Szilikátipari Kutatóintézetben. Mellette kiállításokon szerepelt. 25 éves, amikor a Műcsarnokban bemutatott „többréteges szines hutakész üveg alkotásait” Munkácsy-díjjal jutalmazták. 1984-ben Érdemes Művész díjat kapott.

 

Hatvanöt évről képtelenség röviden beszélni. Kiállítások hosszú listája, számos méltatás és saját tanulmány dokumenálja milyen gazdag az életmű. Azt sem fogjuk soha megtudni, hol tartana ma a magyar üveg dizájn ilyen nagyformátumú és munkabírású művész mellett, ha harminc évvel ezelőtt nem zárják be és pusztítják el üveggyárainkat.

A műterem, ahova visszavonult a Teréz körút egyik tágas nappalijából nyílik. A szerszámok és eszközök árulkodnak a szakmai sokoldalúságáról.

A műgonddal készült unikális darabok finomak és elegánsak, ha rászalad a tekintet, nem engedi el. Szinte látható, hogyan forgott a pipa végén a forró gömb. Olyan, mint egy meglebbenő szines függöny, vagy egy készülőben lévő festményre emlékeztet, ahol a több réteg alól még itt-ott kilátszik a festővászon.

Más daraboknál érezzük, ahogy az üvegbe fújt lehelettől nyúlik, hasadozik a felületbe olvadt idegen anyag legyen az ásvány, szinezék vagy aranylemez. A kész tárgy, pedig mintha még mindig folyékony állapotban lenne. Rögzül egy mozzanat, örvénylik a tűz, úsznak a levegőben a zárványok, lebegnek a textil foszlányok.

Pár nappal a látogatásom után vírusjárvány miatt kijárási korlátozást rendeltek el. A bádudvarnoki álmok egyelőre nem válnak valóra. Ez az igazi bánat a művész számára. Nem a betegségtől, a testi elmúlástól való félelem, hanem a gyötrelem az idő múlása miatt, mert annyi ötlet van még a fejében amit szeretne megvalósítani, a sok színpompás kígyóbőrös, gyöngyös, brokátdíszes edény, váza, ami a nevéhez kötődik és amit szeretne még elkészíteni.